Fideszes tempó Sümegen: eljárást akart a polgármester a helyi civilek lapja ellen

Kis-Magyarország

A városvezetést sokszor bíráló Sümegi Szó című városi lap névhasználata miatt. Nem csak a jogszabályok szólnak a kezdeményezés ellen, de kormánypárti többséget sem sikerült teremteni a szavazásnál, holott a kilenctagú testületben öten a Fidesz-KDNP-hez tartoznak.

Nem mindennapi ügyben hívott össze rendkívüli testületi ülést Végh László (Fidesz-KDNP) sümegi polgármester, akinek korábbi botrányairól és élettársa hamis diplomájáról többször beszámoltunk portálunkon (mint ahogy az országos sajtó is számtalanszor megírta a fideszes városvezető körüli furcsa eseteket). Szerda délelőtt 10 óra 15 percre hívta össze a képviselőket, bízva abban, hogy a kisebbségnek lévő civil, ellenzéki és független tagok közül valakik vagy valakik nem tudnak eljönni. Ebben nem kellett csalatkoznia, mert Szijártó István Györgyné Szalai Mária, aki a Élhetőbb Városért civil egyesület képviselője, munkahelyi elfoglaltsága miatt valóban nem tudott megjelenni.

A sümegi testület kilencfős, élén a kormánypárti polgármesterrel és a négyfős Fidesz-frakcióval. Az Élhetőbb Városért egyesületnek három képviselője van, míg Barcza Zoltán független képviselőként ténykedik, de az utóbbi időben többször az ellenzékkel együtt szavazott. Napirenden szerepelt a „Sümegi Szó sajtótermék névhasználatával kapcsolatos eljárás indítása”. Az előterjesztő szerint a sajtótermék nem rendelkezik azzal az engedéllyel, amit korábban egy önkormányzati rendeletben szabályoztak arról, hogyan lehet a város, Sümeg nevét használni. Ezért a város nevének jogosulatlan használata miatt az önkormányzat polgári jogának érvényesítését és személyiségi jogok védelme miatt eljárást kezdeményezését javasolta Végh a testületnek, egyben felhatalmazást adott volna a Papcsák Ügyvédi Irodának a képviseletre. (Papcsák Ferenc korábban fideszes országgyűlési képviselő volt, neve legutóbb akkor került a hírekbe, amikor Hadházy Ákos nyilvánosságra hozta, hogy a politikus a haszonélvezője a fővárosi Uzsoki utca kórházban működő VIP-részlegnek.)

Az Élhetőbb Városért Egyesület vezetője, Kovács Mihály a Narancs.hu-nak elmondta, hogy az idevágó törvényi rendelkezések mellett a Sümegi Szót a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már közel hat évvel ezelőtt, 2019. május 7-én nyilvántartásba vette. A bejegyző határozat ellen senki nem adott be fellebbezést. Az igaz ugyan, hogy 2020 januárjában Végh László a névhasználat ügyében írásban kereste meg a Sümegi Szót, egyben állásfoglalás kért a NMHH-tól. Akkor a hivatal megerősítette, hogy korábbi, 2019-es határozata jogerős és a jogszabályoknak megfelelő.

Hogy Végh ezek után miért hozakodott elő az előterjesztéssel, rejtély. Kovács Mihály szerint rossz tanácsadói lehetnek. Hozzátette, emellett értelmezési problémái is adódtak a városvezetőnek, mert nem a „Sümeg” szót használják, hanem a „Sümegit.” Kovács megjegyezte, az informatív és hiánypótló lap komolyságát jelzi, hogy az elmúlt hat évben egyetlen sajtó-helyreigazítási per, rágalmazási, becsületsértési és egyéb eljárás nem indult ellene.

„Aki ma Magyarországon egy törvényesen bejegyzett sajtóterméket kíván perekkel vegzálni, megszüntetni, a megjelenését korlátozni, az a sajtószabadságot és a szólásszabadságot akarja korlátozni, csupán azért, mert az önkormányzatról és egyes tagjairól kellemetlen közadatok, nyilvános információk jelentek meg, netán kellemetlen kérdéseket teszünk fel” – mondta Kovács Mihály. A civil egyesületi vezető még a szerdai rendkívüli testületi ülés előtt nyilvánvalóvá tette a helyieknek, a lap nem szűnik meg, legfeljebb kényszerűen nevet válthat. Aztán minden másként alakult.

Az ülésen megvolt a fideszes többség, de ez a szavazatok esetében már nem. Nem túl hosszú vita után négyen támogatták, míg négyen ellenezték az előterjesztést. Ez utóbbiak között volt Meszlényi Dezső fideszes képviselő, az ellenzéki Oszkó Zoltán, Réfi János és Barcza Zoltán mellett. (Többek úgy tudják, hogy ezzel Meszlényi frakció- és talán párttagságának napjai meg vannak számlálva.) Így a határozati javaslat zátonyra futott, a helyi civilek szerint pedig bohócot csinált magából Végh László fideszes polgármester. Kovács Mihálynak nincs kétsége, hogy Végh valamilyen formában még próbálkozik a névhasználat kérdésével, ugyanakkor szánalmasnak tartja, hogy a polgármester előző évekbeli botrányai és a szakrendelő gondjai mellett ez volna a legfontosabb probléma Sümegen.

A helyi civilek biztosak abban, ha az ügyben perre kerülne a sor, megnyernék. Véleményüket alighanem alátámasztja az alapvető jogok biztosának egy tavalyi, a településnév és önkormányzati jelképek önkormányzati rendeletben szabályozott feltételeiről szóló állásfoglalása. A terjedelmes összefoglaló kimondja, hogy a helyi kiadványok, lapok „a véleménynyilvánítás szabadságának megkülönböztetett jelentőséggel bíró megjelenési formáit, illetve közvetítő közegét jelentik”. Ebből levezeti, hogy „Alaptörvény-ellenes lenne olyan jogértelmezés, amely (…) engedélykötelesnek tekintené (a településre vonatkozó kérdések, ügyek tárgyalása, adatok megjelenítése és hasonló szövegrészek kapcsán) a kiadványok törzsszövegében a településnév használatát”. 

Sümegen nem ez az első, civileket vegzáló lépés. Ahogy tavaly tavasszal megírtuk, egy aktivistának tizenkét éves fia fényképével, egy ál-közösségi oldalon keltették halálhírét úgy, hogy az egyik lejárató oldalt a sümegi polgármesteri hivatal egy közpénzből fizetett alkalmazottja, Végh László kommunikációs tanácsadója szerkesztette, akit a választókerület fideszes országgyűlési képviselője, Navracsics Tibor miniszter kitüntetett. 2023 júliusában azért született három feljelentés is ellenzéki önkormányzati képviselők ellen, mert „megrongálták a sümegi rendőrséggel szembeni II. világháborús hősi emlékművet”. Valójában az történt, hogy egy kőfaragóval közösen rendbehozták a rossz állapotú emlékhelyet, amivel a város évtizedekig nem foglalkozott. A rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Egy másik eset tavalyelőtt decemberben történt, amikor az Élhető Városért Egyesülethez tartozó civilek almát és hagymát osztottak. Az aktivisták ellen feljelentés született; ebben ismeretlen személy vagy személyek azt kifogásolták, hogy az adományként kiosztott alma és hagyma eredete nem tisztázott, sőt, ártalmas lehet annak, aki elfogyasztja. A kormányhivatal ellenőrei azonban semmilyen szabálytalanságot nem tapasztaltak.

(Címlapképünkön a sümegi városháza. Forrás: a város hivatalos weboldala)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.