Fideszes tempó Sümegen: eljárást akart a polgármester a helyi civilek lapja ellen

Kis-Magyarország

A városvezetést sokszor bíráló Sümegi Szó című városi lap névhasználata miatt. Nem csak a jogszabályok szólnak a kezdeményezés ellen, de kormánypárti többséget sem sikerült teremteni a szavazásnál, holott a kilenctagú testületben öten a Fidesz-KDNP-hez tartoznak.

Nem mindennapi ügyben hívott össze rendkívüli testületi ülést Végh László (Fidesz-KDNP) sümegi polgármester, akinek korábbi botrányairól és élettársa hamis diplomájáról többször beszámoltunk portálunkon (mint ahogy az országos sajtó is számtalanszor megírta a fideszes városvezető körüli furcsa eseteket). Szerda délelőtt 10 óra 15 percre hívta össze a képviselőket, bízva abban, hogy a kisebbségnek lévő civil, ellenzéki és független tagok közül valakik vagy valakik nem tudnak eljönni. Ebben nem kellett csalatkoznia, mert Szijártó István Györgyné Szalai Mária, aki a Élhetőbb Városért civil egyesület képviselője, munkahelyi elfoglaltsága miatt valóban nem tudott megjelenni.

A sümegi testület kilencfős, élén a kormánypárti polgármesterrel és a négyfős Fidesz-frakcióval. Az Élhetőbb Városért egyesületnek három képviselője van, míg Barcza Zoltán független képviselőként ténykedik, de az utóbbi időben többször az ellenzékkel együtt szavazott. Napirenden szerepelt a „Sümegi Szó sajtótermék névhasználatával kapcsolatos eljárás indítása”. Az előterjesztő szerint a sajtótermék nem rendelkezik azzal az engedéllyel, amit korábban egy önkormányzati rendeletben szabályoztak arról, hogyan lehet a város, Sümeg nevét használni. Ezért a város nevének jogosulatlan használata miatt az önkormányzat polgári jogának érvényesítését és személyiségi jogok védelme miatt eljárást kezdeményezését javasolta Végh a testületnek, egyben felhatalmazást adott volna a Papcsák Ügyvédi Irodának a képviseletre. (Papcsák Ferenc korábban fideszes országgyűlési képviselő volt, neve legutóbb akkor került a hírekbe, amikor Hadházy Ákos nyilvánosságra hozta, hogy a politikus a haszonélvezője a fővárosi Uzsoki utca kórházban működő VIP-részlegnek.)

Az Élhetőbb Városért Egyesület vezetője, Kovács Mihály a Narancs.hu-nak elmondta, hogy az idevágó törvényi rendelkezések mellett a Sümegi Szót a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már közel hat évvel ezelőtt, 2019. május 7-én nyilvántartásba vette. A bejegyző határozat ellen senki nem adott be fellebbezést. Az igaz ugyan, hogy 2020 januárjában Végh László a névhasználat ügyében írásban kereste meg a Sümegi Szót, egyben állásfoglalás kért a NMHH-tól. Akkor a hivatal megerősítette, hogy korábbi, 2019-es határozata jogerős és a jogszabályoknak megfelelő.

Hogy Végh ezek után miért hozakodott elő az előterjesztéssel, rejtély. Kovács Mihály szerint rossz tanácsadói lehetnek. Hozzátette, emellett értelmezési problémái is adódtak a városvezetőnek, mert nem a „Sümeg” szót használják, hanem a „Sümegit.” Kovács megjegyezte, az informatív és hiánypótló lap komolyságát jelzi, hogy az elmúlt hat évben egyetlen sajtó-helyreigazítási per, rágalmazási, becsületsértési és egyéb eljárás nem indult ellene.

„Aki ma Magyarországon egy törvényesen bejegyzett sajtóterméket kíván perekkel vegzálni, megszüntetni, a megjelenését korlátozni, az a sajtószabadságot és a szólásszabadságot akarja korlátozni, csupán azért, mert az önkormányzatról és egyes tagjairól kellemetlen közadatok, nyilvános információk jelentek meg, netán kellemetlen kérdéseket teszünk fel” – mondta Kovács Mihály. A civil egyesületi vezető még a szerdai rendkívüli testületi ülés előtt nyilvánvalóvá tette a helyieknek, a lap nem szűnik meg, legfeljebb kényszerűen nevet válthat. Aztán minden másként alakult.

Az ülésen megvolt a fideszes többség, de ez a szavazatok esetében már nem. Nem túl hosszú vita után négyen támogatták, míg négyen ellenezték az előterjesztést. Ez utóbbiak között volt Meszlényi Dezső fideszes képviselő, az ellenzéki Oszkó Zoltán, Réfi János és Barcza Zoltán mellett. (Többek úgy tudják, hogy ezzel Meszlényi frakció- és talán párttagságának napjai meg vannak számlálva.) Így a határozati javaslat zátonyra futott, a helyi civilek szerint pedig bohócot csinált magából Végh László fideszes polgármester. Kovács Mihálynak nincs kétsége, hogy Végh valamilyen formában még próbálkozik a névhasználat kérdésével, ugyanakkor szánalmasnak tartja, hogy a polgármester előző évekbeli botrányai és a szakrendelő gondjai mellett ez volna a legfontosabb probléma Sümegen.

A helyi civilek biztosak abban, ha az ügyben perre kerülne a sor, megnyernék. Véleményüket alighanem alátámasztja az alapvető jogok biztosának egy tavalyi, a településnév és önkormányzati jelképek önkormányzati rendeletben szabályozott feltételeiről szóló állásfoglalása. A terjedelmes összefoglaló kimondja, hogy a helyi kiadványok, lapok „a véleménynyilvánítás szabadságának megkülönböztetett jelentőséggel bíró megjelenési formáit, illetve közvetítő közegét jelentik”. Ebből levezeti, hogy „Alaptörvény-ellenes lenne olyan jogértelmezés, amely (…) engedélykötelesnek tekintené (a településre vonatkozó kérdések, ügyek tárgyalása, adatok megjelenítése és hasonló szövegrészek kapcsán) a kiadványok törzsszövegében a településnév használatát”. 

Sümegen nem ez az első, civileket vegzáló lépés. Ahogy tavaly tavasszal megírtuk, egy aktivistának tizenkét éves fia fényképével, egy ál-közösségi oldalon keltették halálhírét úgy, hogy az egyik lejárató oldalt a sümegi polgármesteri hivatal egy közpénzből fizetett alkalmazottja, Végh László kommunikációs tanácsadója szerkesztette, akit a választókerület fideszes országgyűlési képviselője, Navracsics Tibor miniszter kitüntetett. 2023 júliusában azért született három feljelentés is ellenzéki önkormányzati képviselők ellen, mert „megrongálták a sümegi rendőrséggel szembeni II. világháborús hősi emlékművet”. Valójában az történt, hogy egy kőfaragóval közösen rendbehozták a rossz állapotú emlékhelyet, amivel a város évtizedekig nem foglalkozott. A rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Egy másik eset tavalyelőtt decemberben történt, amikor az Élhető Városért Egyesülethez tartozó civilek almát és hagymát osztottak. Az aktivisták ellen feljelentés született; ebben ismeretlen személy vagy személyek azt kifogásolták, hogy az adományként kiosztott alma és hagyma eredete nem tisztázott, sőt, ártalmas lehet annak, aki elfogyasztja. A kormányhivatal ellenőrei azonban semmilyen szabálytalanságot nem tapasztaltak.

(Címlapképünkön a sümegi városháza. Forrás: a város hivatalos weboldala)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.