Főszerkesztőt küldtek a főpolgármester ellen

Narancsblog

Az Index oknyomozó főszerkesztőjével érdemes óvatosnak lenni: ő volt az, aki a Városháza-ügyet kirobbantotta, hogy aztán a rendőrség is elismerje, kamu volt az egész.

A teljes kormányzati média rámozdult az Index oknyomozására: a szebb időket is látott szerkesztőségben ugyanis megírták, hogy nem a kormány, hanem Karácsony Gergely és Draskovics Tibor fúrta meg a Budapest-bérletet. A HÉV használhatóságát érintő turbulens üggyel kapcsolatban nem egyszerű a tisztánlátás, s bár tudjuk, kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ismeri az igazságot, az Indexnek sikerült. Egy viszont biztos: nehéz hinni a cikk szerzőjének, ha már egyszer-kétszer eljátszotta az olvasó bizalmát.

Az oknyomozó anyagot ugyanis Fekete-Szalóky Zoltán jegyzi, az Index főszerkesztője. Ugyanaz az újságíró, aki 2021. november 4-én, az ellenzéki előválasztás után három héttel, szintén főszerkesztőként „az Index birtokában lévő dokumentumokra” hivatkozva arról írt, hogy Karácsony Gergelyék negyvenmilliárdért eladnák a Városházát – ráadásul egy olyan cégen keresztül, amely korábban az MSZP székházát is értékesítette. Később egy titokzatos hangfelvétel is kikerült máshol, amelyen többek között Bajnai Gordon beszél az ügyletről.

Mivel a Városháza-ügyben Karácsony Gergelyék feljelentést tettek, egy év elteltével a Nemzeti Nyomozó Iroda kénytelen volt megállapítani, hogy a hangfelvétel vágott anyag volt, amely tévesen közvetítette a megbeszélésen elhangzottakat. (Akkor az Index szerkesztőségében állománygyűlés is volt, amelyen Fekete-Szalóky „tulajdonosi kérésről” beszélt a cikk kapcsán. Egy távozó újságíró, Gabay Balázs pedig arról írt a saját oldalán: „Számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy ez esetben az Indexet platformként használta valaki.”) Most már biztosan tudjuk, hogy az abszurd, mégis egyszerűen megfogható, mémesíthető Városháza-ügy a semmiből felépített karaktergyilkos kampány volt Karácsony Gergelyék ellen, s ez felveti azt a kérdést is:

vajon az Index főszerkesztőjének ablakán milyen szél fújja be a „kiszivárgott dokumentumokat”, amelyekkel aztán pontosan tud csatlakozni Rogán Antal koreográfiájához?

Ő volt az a főszerkesztő, aki 2021 tavaszán arról beszélt, hogy a nehéz helyzetben lévő szerkesztőségnek Mészáros Lőrinc ad pénzt. Nem is maradt hálátlan, még az év júniusában alákérdezős interjú készült a felcsúti zsenivel, bemutatva a frissen házasodott stróman szenzációs fogyását is. (A cikkben külön keretes részt érdemelt Mészáros filantróp tevékenysége.) Tavaly pedig Szíjj Lászlóval ült le hasonlóan tisztelettudó beszélgetésre, de elfelejtette tőle megkérdezni, mit keresett az üzletember jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter.

Fekete-Szalóky most egy olyan ügyben vetette be magát, amivel kapcsolatban az egyszeri olvasó tényleg nem tud eligazodni. S minél bonyolultabb az ügy, annál kínosabbnak hat Karácsony Gergely és az önkormányzat hosszas magyarázkodása. Egy kiszivárgott – és nem mellékesen szintén az Index által ismertetett – minisztériumi tervezet szerint január 1-jétől megszűnt volt a Budapest-bérlet érvényessége a HÉV-en és az agglomerációs járatokon. A BKK-nak az utolsó pillanatban sikerült átmeneti megállapodást kötni a Volánnal és a MÁV-val, aztán a MÁV jelezte, hogy március 1-től mindenképpen megszüntetik a Budapest-bérlet érvényességét a helyi érdekű vasúti járatokon.

Az Index legújabb cikke szerint Karácsony Gergely főpolgármester és Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere, jelenleg a BKK igazgatósági elnöke voltak azok, akik nem fogadták el a kormány „ajánlatát”. A szerző idézi Walter Katalin BKK-vezérigazgató emailjét, aki valóban említi, hogy a Lázár János-féle közlekedési minisztérium végső ajánlata 8,6 milliárd forint megfizetésének követeléséről szól. De szerepel a cikkben egy email Draskovicstól is, aki éppen az ellenkezőjéről ír, mint amit a cím sugall: arról, hogy a megállapodást meg kell hozni március 1. előtt, nehogy kútba essen az egyezség – illetve utal arra is, hogy az egész hajcihőt a kormány azért kezdeményezhette, mert az ország- és megyebérletek tarifáin akar variálni. Egy megkezdett mondatot, pont azt sikerült levágni az egyik email aljáról az Index szerkesztőinek, hogy a kormány nem fizeti ki a közösségi közlekedés támogatására szánt 12 milliárd forintot.

Hogy pontosan mi volt a cél a cikkel, azt persze nem tisztünk megítélni. Az mindenesetre árulkodó, hogy az átállított hírportál, amely sokak szemében még mindig hiteles hírforrás, este már hivatkozási pont lett az M1 híradójában és a fideszes médiakonglomerátum minden egyes sajtótermékében. Ha megvalósul a legrosszabb forgatókönyv, és

a Budapest-bérlettel utazót megvágja a jegyellenőr a HÉV-en, a derék állampolgár az Index cikkéből azt is tudni fogja, kit okoljon érte.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.