Főszerkesztőt küldtek a főpolgármester ellen

Narancsblog

Az Index oknyomozó főszerkesztőjével érdemes óvatosnak lenni: ő volt az, aki a Városháza-ügyet kirobbantotta, hogy aztán a rendőrség is elismerje, kamu volt az egész.

A teljes kormányzati média rámozdult az Index oknyomozására: a szebb időket is látott szerkesztőségben ugyanis megírták, hogy nem a kormány, hanem Karácsony Gergely és Draskovics Tibor fúrta meg a Budapest-bérletet. A HÉV használhatóságát érintő turbulens üggyel kapcsolatban nem egyszerű a tisztánlátás, s bár tudjuk, kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ismeri az igazságot, az Indexnek sikerült. Egy viszont biztos: nehéz hinni a cikk szerzőjének, ha már egyszer-kétszer eljátszotta az olvasó bizalmát.

Az oknyomozó anyagot ugyanis Fekete-Szalóky Zoltán jegyzi, az Index főszerkesztője. Ugyanaz az újságíró, aki 2021. november 4-én, az ellenzéki előválasztás után három héttel, szintén főszerkesztőként „az Index birtokában lévő dokumentumokra” hivatkozva arról írt, hogy Karácsony Gergelyék negyvenmilliárdért eladnák a Városházát – ráadásul egy olyan cégen keresztül, amely korábban az MSZP székházát is értékesítette. Később egy titokzatos hangfelvétel is kikerült máshol, amelyen többek között Bajnai Gordon beszél az ügyletről.

Mivel a Városháza-ügyben Karácsony Gergelyék feljelentést tettek, egy év elteltével a Nemzeti Nyomozó Iroda kénytelen volt megállapítani, hogy a hangfelvétel vágott anyag volt, amely tévesen közvetítette a megbeszélésen elhangzottakat. (Akkor az Index szerkesztőségében állománygyűlés is volt, amelyen Fekete-Szalóky „tulajdonosi kérésről” beszélt a cikk kapcsán. Egy távozó újságíró, Gabay Balázs pedig arról írt a saját oldalán: „Számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy ez esetben az Indexet platformként használta valaki.”) Most már biztosan tudjuk, hogy az abszurd, mégis egyszerűen megfogható, mémesíthető Városháza-ügy a semmiből felépített karaktergyilkos kampány volt Karácsony Gergelyék ellen, s ez felveti azt a kérdést is:

vajon az Index főszerkesztőjének ablakán milyen szél fújja be a „kiszivárgott dokumentumokat”, amelyekkel aztán pontosan tud csatlakozni Rogán Antal koreográfiájához?

Ő volt az a főszerkesztő, aki 2021 tavaszán arról beszélt, hogy a nehéz helyzetben lévő szerkesztőségnek Mészáros Lőrinc ad pénzt. Nem is maradt hálátlan, még az év júniusában alákérdezős interjú készült a felcsúti zsenivel, bemutatva a frissen házasodott stróman szenzációs fogyását is. (A cikkben külön keretes részt érdemelt Mészáros filantróp tevékenysége.) Tavaly pedig Szíjj Lászlóval ült le hasonlóan tisztelettudó beszélgetésre, de elfelejtette tőle megkérdezni, mit keresett az üzletember jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter.

Fekete-Szalóky most egy olyan ügyben vetette be magát, amivel kapcsolatban az egyszeri olvasó tényleg nem tud eligazodni. S minél bonyolultabb az ügy, annál kínosabbnak hat Karácsony Gergely és az önkormányzat hosszas magyarázkodása. Egy kiszivárgott – és nem mellékesen szintén az Index által ismertetett – minisztériumi tervezet szerint január 1-jétől megszűnt volt a Budapest-bérlet érvényessége a HÉV-en és az agglomerációs járatokon. A BKK-nak az utolsó pillanatban sikerült átmeneti megállapodást kötni a Volánnal és a MÁV-val, aztán a MÁV jelezte, hogy március 1-től mindenképpen megszüntetik a Budapest-bérlet érvényességét a helyi érdekű vasúti járatokon.

Az Index legújabb cikke szerint Karácsony Gergely főpolgármester és Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere, jelenleg a BKK igazgatósági elnöke voltak azok, akik nem fogadták el a kormány „ajánlatát”. A szerző idézi Walter Katalin BKK-vezérigazgató emailjét, aki valóban említi, hogy a Lázár János-féle közlekedési minisztérium végső ajánlata 8,6 milliárd forint megfizetésének követeléséről szól. De szerepel a cikkben egy email Draskovicstól is, aki éppen az ellenkezőjéről ír, mint amit a cím sugall: arról, hogy a megállapodást meg kell hozni március 1. előtt, nehogy kútba essen az egyezség – illetve utal arra is, hogy az egész hajcihőt a kormány azért kezdeményezhette, mert az ország- és megyebérletek tarifáin akar variálni. Egy megkezdett mondatot, pont azt sikerült levágni az egyik email aljáról az Index szerkesztőinek, hogy a kormány nem fizeti ki a közösségi közlekedés támogatására szánt 12 milliárd forintot.

Hogy pontosan mi volt a cél a cikkel, azt persze nem tisztünk megítélni. Az mindenesetre árulkodó, hogy az átállított hírportál, amely sokak szemében még mindig hiteles hírforrás, este már hivatkozási pont lett az M1 híradójában és a fideszes médiakonglomerátum minden egyes sajtótermékében. Ha megvalósul a legrosszabb forgatókönyv, és

a Budapest-bérlettel utazót megvágja a jegyellenőr a HÉV-en, a derék állampolgár az Index cikkéből azt is tudni fogja, kit okoljon érte.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.