Persze nagy hiba lenne figyelmen kívül hagyni, hogy Szijjártóval csak betetőződött az a politika, melynek teret Martonyi és Navracsics szervilizmusa nyitott.
A Teherán által leginkább elpusztítandó országnak tekintett zsidó állam biztonsági érvei ma szóról szóra azonosak azokkal, melyeket a legfontosabb tíz arab állam megfogalmaz.
Aki nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen a budai palota és a vár újraépítésének tervein, azzal vigasztalhatná magát, hogy máshol is történt már ehhez fogható.
Kilencvenegy éves korában, március 23-án elhunyt az „illiberális állam” prototípusának megálmodója, Szingapúr alapító miniszterelnöke, Lee Kuan Yew (Li Kuang-jao).
Vlagyimir Putyin a Fiumei úti temetőben nem az 1956-ban elesett szovjet katonáknak emléket állító számos obeliszk egyikét, hanem az elmúlt két évben rendbehozott, jórészt átépített szovjet katonai parcella középpontjában elhelyezett, az 1944–1945-ben elesettek emlékére állított, aranyszínű ötágú csillaggal és szovjet címerrel ékített emlékművet koszorúzta meg. Látogatása után két nappal ott láttam az orosz állam hatalmas koszorúját.
2015. január 17-én tragikus hír rázta meg Magyarországot: volt élettársa Attila úti lakásának 4. emeleti körfolyosójáról egy 44 éves férfi az udvarra dobta közös, 6 hónapos kisfiukat, majd utánaugrott.
A múlt hétfőn látványos, a kormány és a kereskedelmi bankok közötti viszonyban valóban fordulatot ígérő esemény történt. Orbán Viktor, valamint az osztrák Erste Bank és az EBRD, a londoni székhelyű kormányközi bank első vezetői egyetértési nyilatkozatot írtak alá.
Hogy milyen kormánya lesz Izraelnek, azt a március 17-i választások eredményei alapján egyelőre nem lehet megmondani, ám mégis kijelenthető, Benjamin Netanjahu nyerni tudott. Ráadásul annak ellenére, hogy nem csak baloldali ellenzéke tett meg mindent, hogy negyedik kormányát ne tudja megalakítani.
„A jövőben a közpénzből felújított kórházakban az OEP-kassza terhére csak állami szereplők nyújtanak szolgáltatást. A nagyobbik kormánypárt abból indul ki, hogy az egészség nem üzlet, abban nincsen helye magánérdeknek.” A kormány eddig mintegy 500 milliárd forintnyi közpénzt költött az egészségügyi intézmények felújítására, és „nem szabad hagyni, hogy azt magáncégek szétlopják” – jelentette be Lázár János Hódmezővásárhelyen egy lakossági fórumon.
A magyar társadalom és elsősorban a rendszervaltó politikai elit ősbűne a feltáratlan múlt. Későbbi csalók, hazugok, politikai és gazdasági kalandorok, gátlástalan haszonszerzők, rablók – élhetnek és lapíthatnak így a múltjuk árnyékában. És minthogy semmi nem lett tisztázva, minden állítás lehet igaz, de cáfolható rágalomként is. Ezzel a bizonytalan (mert bizonytalanságban tartott) kettősséggel fokozva tovább a teljes társadalmi szétrothadást, a mindenre kiterjedő relativizmust.
Afrikai komoly beruházásoknak persze lehet haszna, de csak hosszú távon és nagy volumenben, ahogyan azt Kína teszi. Vannak-e Magyarországnak ehhez kellő forrásai? Még a kérdés is komolytalan.