Snoblesse
„Te is lehetsz még ilyen” - M. Kecskés András pantomimművész
Március 19-én a Hét főbűn van terítéken.
(2015-03-05)
Március 19-én a Hét főbűn van terítéken.
Egyre felháborítóbb a lőrinci azbesztügy: miközben még mindig nem indult el a nagyjából 80 tonna veszélyes hulladék szakszerű elszállítása, a volt cementgyár területén található halálos anyag miatt megbetegedők pere lassan tragikomédiába fullad. Úgy tűnik, a haldokló felpereseket az állam nem veszi komolyan.
Aki nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen a budai palota és a vár újraépítésének tervein, azzal vigasztalhatná magát, hogy máshol is történt már ehhez fogható.
Orbán Viktor úgynevezett évértékelő beszédével túl sok foglalkoznivalónk éppenséggel nincs: majd’ minden szavával a híveit igyekezett megszólítani, s mi nem vagyunk azok.
Fejest ugrottunk a 30 vagy 50 évvel ezelőttbe, vagy valami még rosszabba.
„A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad a családjától elválasztani” – mondja a törvény, ám a szakemberek szerint egyre több esetben – ha nem is hivatalosan – a szegénység miatt veszik el az anyáktól a gyermekeiket. A TASZ romaprogramjának munkatársával beszélgettünk.
2013 elején vele alakult az önálló felsőoktatási államtitkárság, de csak a választásokig szerződött. A Klinghammer István vezetésével kidolgozott koncepciót a kormány lesöpörte az asztalról; ő utólag úgy látja, sokak érdekét sérthette, és nem tudta kezelni helyettese politikai ambícióit sem.
Húsz éve interjúztunk vele utoljára. Akkor ő volt a Horn-féle MSZP wunderkindje. Azóta történt vele egy s más, ma már Simicska Lajos barátjának mondhatja magát. Ezért, meg a Lánchíd rádiós érintettsége okán kérdeztük meg, hogy mi történik a jobboldali médiabirodalomban.
Egyesek már egy Észak-Nigériától Csádon és Líbián keresztül egészen Szíriáig és Irakig ívelő hatalmas kalifátus rémképének kirajzolódását látják. Az iszlamista terjeszkedés déli végpontján, Nigéria határvidékén most nemzetközi együttműködéssel tervezik megállítani a Boko Haram előretörését.
2015. február 27-én, moszkvai idő szerint éjjel fél tizenkettőkor a Kreml tőszomszédságában megölték Borisz Nyemcovot, az orosz ellenzék egyik vezéralakját. Kinek állt érdekében a gyilkosság?
A Pikk dáma című Csajkovszkij-opera második felvonásában II. (Nagy) Katalin cárnő érkezését várják a bálba, és nem is hiába: minden oroszok édesanyácskája végül valóban tiszteletét is teszi a derék Jeleckij herceg szentpétervári palotájában.
A Svédországban született magyar énekesnő gyorsan meghódította a budapesti éjszakai életet finom, folkos zenéjével – nyáron már a Müpában is látható lesz. Magyarországi tapasztalatairól kérdeztük.
az olcsó meneteket másra, már megint olyan lemezekről lesz szó, amik túl jól sikerültek ahhoz, hogy népszerűvé váljanak.
Az Oscarra is jelölt ír rajzfilm kampányol egy kicsit a szomorúságnak.
Eleinte bármennyire is jó ötletnek tűnt, a Cities of Love című omnibuszfilmekből álló sorozat színvonala sajnos monoton csökkenő tendenciát mutat.
Folytatjuk beszélgetésünket Harvey Keitellel: forgatás Nicholsonnal, zongoralecke Tobackkal, Jóbarátok egy komikuszsenivel.
A templomtérbe állított monumentális hasáb, a néhány hatalmas pannó, a vetítés, valamint a fényjáték, a sötétből hol kiderengő, hol kivillanó foltok, formák, feliratok a szó igazi értelmében teátrális impresszió gyanánt zuhannak a néző retinájára – klasszikus retinális művészettel állt elő Dús László (Duchamp morgását meg sem hallva), feliben-harmadában Gesamtkunstwerkkel, de legalábbis crossover dramaturgiával.
Idén harmadjára tartották meg a Miskolci Nemzeti Színházban a SZEM fesztivált. A sűrű programtól pisloghattak a résztvevők, mint az időközben kinn zajló nagy Kocsonyafesztivál zónaadagjában a béka.
Idős embert játszik egy hetven fölötti színész. A téma és annak színészi megfogalmazása is egyedülálló.
Húsz éve volt. Nem „építette fel” a szerzőit, nem hitt a marketinges hókuszpókuszokban és az állami támogatásban – de akkor hogyan csinálta meg a legtekintélyesebb kortárs szépirodalmi kiadót?
A mostani zord időkben, amikor haszontalannak vélt szakokat, sőt komplett bölcsészkarokat fenyeget a megszüntetés veszélye, a szakmabelieknek és a remény utolsó morzsáin tengődő értelmiségieknek is tanulságos olvasmány a hazai bölcsészettudomány elmúlt huszonöt évének változásait bemutató könyv.
Van abban valami félelmetes, ha az ember csak úgy, fél füllel, vacsorakészítés közben kapja el a Hősök naptára című mini sorozat éppen aktuális részét. A vicces nevű Zrínyi Miklós Nonprofit Kft. készítésében napi két percben jelentkező program szinte észrevétlenül lapul meg a sporthírek és az esti vitaműsor közötti senkiföldjén.
A Huffington Post létrehozásával, felfuttatásával, majd eladásával az új média egyik világméretű sikersztoriját tudhatja magáénak. A görög-amerikai médiamogul legutóbb életmódguruként tűnt fel: tavaly megjelent könyvében a munkahelyi túlhajszoltság, a kiégés szindróma ellen veszi fel a küzdelmet.
Friss kutatások szerint nem a patkányok terjesztették a középkor és a kora újkor gyilkos pestisjárványait. Ha így van, nem csak a járványtörténetet kell átírni.
A rendszerváltás előtt nem a BKV-ellenőr számított a karszalagos közellenségnek, hanem a sokkal komolyabb jogosítványokkal rendelkező önkéntes rendőr.
Az állam nagyon akarja, de a döntő lépést valahogy soha nem sikerül megtenni. Hiába van egyre nagyobb szükség rá, hiába küzdenek az elismertetéséért hosszú évek óta a szakemberek, az iskolai szociális munkának egyelőre megfelelő törvényi szabályozása sincs.