A polgármester által elrendelt munka nyomán, lopás miatt nyomoz a rendőrség Körösnagyharsányban

Kis-Magyarország

„Lopás bűncselekmény gyanúja miatt” rendelt el nyomozást a rendőrség egy olyan ügyben, amelyről nemhogy tudott a helyi polgármester, hanem maga adott utasítást egy rendezetlen portán a fakivágásra. Győri Zoltán faluvezető nem érti, hogyan történhetett itt lopás, Sepsi Zoltán feljelentő pedig nem érti, mit nem ért a polgármester. Az eljárás tényét portálunk kérdésére a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság erősítette meg.

„Egy komoly problémával fordulnék Önhöz. 2024. november 19 -én, reggel 9 órakor  Körösnagyharsány, Váradi utca 26. szám alatti ingatlan udvarán négy közmunkás, munkaidőben, akik a helyi önkormányzat közmunka programjában dolgoznak, Rácz Zsolt képviselő vezetésével és az önkormányzat tulajdonában lévő gépekkel és járművel, vágták és szállították el a telken lévő fákat, amelyek közt több gyümölcsfát is, a dr. Florea Adriana nagyváradi gyógyszerésznő tulajdonán, amely rám van bízva, hogy értesítsem, ha valami történik ott. Mikor megálltam és kérdőre vontam a munkásokat, azt a választ kaptam, hogy a fent említett birtokháborítás, szándékos károkozás és falopás a polgármester, Győri Zoltán tudtával és beleegyezésével történik” – áll abban a levélben, amelyet még tavaly ősz végén címzett a Körösnagyharsányban élő és nagyváradi vállalkozásokat üzemeltető Sepsi Zoltán Babák Zoltán jegyzőnek. Választ azóta sem kapott rá a hivatalvezetőtől.

Utóbb ez a levél lett annak a rendőrségen tett feljelentésnek az alapja, amelyet Sepsi tett az ügyben. Ezekhez fotókat is mellékelt. Azóta megtörtént tanúkénti meghallgatása, amelyben a Sarkadi Rendőrkapitányságon nem csupán lopással, hanem birtokháborítás és betörés gyanújával is összefüggésbe hozta Győri Zoltánt. Sepsi a rendőrségen azt is elmondta, a történtek után rögtön felhívta a faluvezetőt, aki nem tudott érdemi magyarázatot adni kérdéseire. De annyit megígért neki, hogy a közmunkások és az önkormányzati képviselő elhagyja a helyszínt. Sepsi szerint ez meg is történt; igaz, mondta el a Narancs.hu-nak, addig két nagy pótkocsival vittek el kivágott fát, méghozzá egy másik, illetéktelen személy udvarára. „Azt elismerem, hogy a nagyváradi gyógyszerésznő által rám bízott porta elhanyagolt, de sok hasonló, adott esetben önkormányzati tulajdonban lévő ilyen ingatlan van itt a faluban. Sem írásbeli felszólítást, sem pénzbírságot nem szabott ki emiatt a helyi önkormányzat, arról pedig aligha érdemes vitát nyitni, hogy önkényes birtokháborítás, lopás és betörés nem tartozik az önkormányzati feladatok közé” – világította meg álláspontját Sepsi Zoltán.

A még tavaly november közepén történt eset nyomán megkerestük a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságot és az iránt érdeklődtünk, hogy indult-e eljárás vagy nyomozás az ügyben. Ha igen, minek a gyanújával nyomoznak? Kit vagy kiket hallgattak meg eddig tanúként vagy gyanúsítottként? Köztük van-e Rácz Zsolt és Győri Zoltán, valamint ha a betörés, birtokháborítás és falopás bebizonyosodik, akkor az milyen büntetési tétellel járhat? Rövid válaszában a rendőrség annyit rögzített: „(…) a leírtakkal kapcsolatosan a Sarkadi Rendőrkapitányság lopás bűncselekmény gyanúja miatt rendelt el nyomozást. Az eljárás során, válaszadásunk időpontjáig, gyanúsított kihallgatásra nem került sor, a nyomozás folyamatban van.” Ugyanakkor értesüléseink szerint a sarkadi rendőrök már jártak Győrinél, aki nekik sem tagadta az esetet.

A rendőrség válaszát, benne a lopás gyanúját sem Sepsi Zoltán, sem Győri Zoltán nem érti. Merőben máshogy emlékszik vissza az esetre a község első embere. Elmondása szerint itt egy hosszú évekre visszanyúló és máig meg nem oldott problémáról van szó. A nagyváradi gyógyszerésznő körösnagyharsányi háza körüli telek nagyon rendezetlen, ezt többször szóban jelezte az ingatlan felügyeletével megbízott Sepsinek. Az áldatlan állapotokat a szomszédok is szóvá tették az önkormányzatnak. (Ez már csak azért sem lehet véletlen, mert az egyik szomszéd az alpolgármester.) Mások rágcsálókat is látni véltek a telken, amit összefüggésbe hoztak a porta és a ház elhanyagoltságával. Ugyanakkor kérdésünkre a község vezetője elismerte: a helyzet rendezése érdekében sem írásbeli felszólítást nem küldtek ki a tulajdonosnak vagy megbízottjának, sem pénzbírságot nem szabtak ki.

Ha mindez megtörtént volna, akkor is erősen kétséges, hogy az önkormányzat egyik képviselője a közmunkásokkal együtt önkényesen beléphetett volna a portára és ott joga volt-e „rendet tenni”. Sepsi szerint ez kizárólag a rendőrség hatáskörébe tartozó feladat. Ami tény, Győri Zoltán nem érti, miért nyomoz a rendőrség lopás gyanúja miatt. A polgármester azt állítja, a kivágott fákat végül Sepsi és egy ismerőse szállította el a helyszínről, így a vélt bűncselekmény megtörténtéről szó sem lehet. A feljelentő pedig amiatt értetlenkedik, hogy miért csak a lopás gyanúja állhat fent ebben az esetben. Ugyanis ennek megtörténtéhez előbb el kellett követni a birtokháborítást; elmondása szerint a ház ajtaját a közmunkások benyomták és bementek az ingatlanba. Ez pedig megítélése szerint betörésnek számít. Ez utóbbit határozottan tagadta a polgármester.

Sepsi Zoltán hozzátette, igaz, hogy a kivágott fa egy részét végül ő szállíttatta el a helyszínről, de csak azt követően, hogy a nagyobb adagot az önkormányzat már elvitte. Azt pedig külön sérelmezi, hogy mindez a jogsértés az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások révén, munkaidőben, az önkormányzat tulajdonában lévő motoros fűrészekkel, traktorokkal és egyéb szerszámokkal valósult meg.

„Ma már írásbeli felszólítás és bírság kiszabása nélkül ezt nem tenném meg” – mondta felvetésünkre Körösnagyharsány első embere. „Nem hiszem, hogy annyi jogérzéke és joggyakorlata nincs a polgármesternek, hogy ne tudná, mindezt ebben a formában semmilyen körülmények között nem tehették volna meg” – vonta meg a mérleget a maga részéről Sepsi Zoltán.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.