Magyarmesék a Kamrában

  • 2012. március 6.

Snoblesse

Emeletes Zsuzsi, Hétfőnhazud Sárika és Mátyás király a Kamrában – Mosonyi Alíz új könyvéből, a Magyarmesékből olvas fel Bodnár Erika.


Kritikusunk nem fukarkodott a dicsérő szavakkal; az utóbbi évek egyik legnagyszerűbb magyar prózaversgyűjteményeként üdvözölte (kritika itt) Mosonyi Alíz Magyarmesék című könyvét. Ha a „magyarmeséknek” meg is van az a rossz szokásuk, hogy rendre rosszul végződnek, ugyanez aligha állítható Mosonyi Alíz könyvéről, mely az igen előkelő, negyedik helyen nyitott lapunk februári irodalmi sikerlistáján. És ezzel még nincs vége a történetnek, a fanyar-magyar mesék ezúttal felolvasószínházba mennek Bodnár Erika jóvoltából: a Katona József Színház színésznője  a Kamrában olvas fel a könyvből a magyarok nagy örömére. És még ezzel sincsen vége, mert Medve Zsuzsi magyarmese-illusztrációiból a Rododendron Art & Design Shopban (Semmelweis utca 19.) látható kiállítás.

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.