Lázár János újabb négy évre a teniszszövetség elnöke lett

  • narancs.hu
  • 2024. május 30.

Sport

Ahogy legutóbb, úgy most sem volt más jelölt.

A Magyar Tenisz Szövetség közgyűlése csütörtökön újabb négy évre egyhangúlag bizalmat szavazott Lázár János elnöknek és Markovits László alelnöknek – írja az MTI.

Elnöknek és alelnöknek is mindössze egy-egy jelölt volt, az elnökségi tagságra korábban jelentkező pályázóból pedig öt visszalépett, így a kilenc helyre kilencen maradtak.

A budapesti Nemzeti Edzésközpontba összehívott közgyűlés egyébként az eredeti időpontban nem volt határozatképes, így harminc perccel később megismételték. Lázár János a szavazás előtt megköszönte a bizalmat és úgy fogalmazott, hogy két évet vállal biztosan, mert 2026 nyarán húzni kell majd egy vonalat, megnézni, mit sikerült addig elvégezni és milyen esély van az általa képviselt program folytatására.

Az építési és közlekedési miniszter arról is beszélt, hogy nagyon szeretne segíteni a szponzorpénzek megszerzésében és az új elnökségnek is ez lesz a legfontosabb feladata, mert az elfogadott költségvetés megvalósulásához is be kell még hozni 150 millió forint szponzori támogatást. A küldöttek egy kivétellel mindenkinek a megválasztását egyhangúlag támogatták – Homonnay Gézánál (az ellenőrző testület elnöke) hárman tartózkodtak. Négy évvel ezelőtt egyébként szintén Lázár János volt az egyetlen jelölt az elnöki posztra, Markovits László pedig ugyancsak egyedül indult az alelnöki címért.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.