Lázár János az egyetlen jelölt a tenisszövetség elnöki posztjára

  • narancs.hu
  • 2020. július 26.

Belpol

Megnyílt előtte az út.

Lázár János fideszes országgyűlési képviselő az egyetlen jelölt a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnöki posztjára. Az MTSZ jelölőbizottságának vasárnap délutáni tájékoztatása szerint a határidő lejártáig csak Lázár János kandidált az elnöki tisztségre, az alelnöki pozícióra pedig Markovits László, a Vasas SC elnöke a jelölt.

Az elnökségbe Balaicz Zoltánt, Hajba Csabát, Kollár Lászlót, Lantos Csabát, Molnár Györgyöt, Molnár Istvánt, Molnár Steve Istvánt, Nagy Zoltánt, Nagy Zsoltot, Noszek Pétert, Papp Lászlót, Schmitt Grétát, Vágó Lászlót, Viszló Csabát és Zwack Sándort jelölték. Korábban az egykori Davis Kupa-válogatott játékos, Bardóczky Kornél – aki ugyancsak érdeklődött az elnöki pozíció iránt – az MTI-nek jelezte, amennyiben Lázár János lesz az elnök, a szakmai munkában vállal szerepet.

A hétfőn 14 órakor az óbudai Nemzeti Edzés Központban tartandó rendkívüli közgyűlés előzménye, hogy május 13-án öt elnökségi tag – Bársony Farkas, Dudik János, Gém Péter, Molnár György és Viszló Csaba – lemondott tisztségéről.

Juhász Gábor főtitkár előzőleg jelezte, hogy a szövetség pénzügyi helyzete miatt teljes körű pénzügyi átvilágításra volt szükség, amelyet februárban – Richter Attila akkori főtitkár lemondása után – rendelt el az elnökség. A pénzügyi tanácsadó cég április 21-én készült el az átvilágítással, amelynek eredményeként az MTSZ 3,533 milliárd forint konszolidációs kérelmet nyújtott be a kormányhoz az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül. A közgyűlést eredetileg június 12-én tartották volna, ám akkor a járványügyi korlátozások miatt el kellett halasztani.

Lázár János egy vasárnapi interjúban elmondta, a kormányfő kérte fel, hogy induljon a posztért.

Lázár János elárulta, Orbán kérte fel, hogy induljon a teniszszövetség elnöki posztjáért

Így megy ez... A konfliktusokat kezelné és nem politikusi feladatként tekintene a Magyar Tenisz Szövetségre Lázár János – nyilatkozta a Nemzeti Sport nak. Lázár az interjúban azt is elárulta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kérésére jelentkezett az elnöki posztra. „De nem azért, hogy politikusként okoskodjak: arra biztatott, próbáljak meg együttműködést kialakítani a teniszsport szereplői között, segítsek a viták és a gazdasági csőd megoldásában.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.