Rétvári Bence: a progresszív liberális gender lobbi trükkje miatt versenyezhet egy férfi bokszoló a nők között

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 2.

Sport

Ahogy várható volt, a kormányoldal nem hagyja ki a magas labdát az Iman Helif-ügyben.

Kellett egy kis idő, de végre a magyar kormányoldal politikusai is felébredtek és elkezdtek posztolni az algériai bokszoló ügyében. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke haladéktalan egyeztetést kezdeményezett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sportigazgatójával, hogy tisztázzák a párizsi olimpia női ökölvívótornáján Hámori Lucával negyeddöntőző, férfias külsejű algériai Iman Helif miatt kialakult helyzetet. Gyulay, illetve a NOB mellett a Magyar Ökölvívó Szakszövetség ügyvivő testületének tagja, Berkó Lajos csütörtökön szintén felháborodásának adott hangot és az MTI-nek elmondta, hogy hivatalos levelet fog küldeni a MÖSZ a MOB-nak és a NOB-nak Helif olimpiai szereplése miatt, és vizsgálják, van-e jogorvoslati lehetőség.

A sportvezetők után végre a politikusok is megszólaltak az ügyben. Rétvári Bence, a KDNP alelnöke, államtitkár a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy „a botrányos jelenettel keresztényellenes provokációvá alacsonyított nyitóünnepség után a gender lobbinak köszönhetően újabb esemény borzolja a kedélyeket” a párizsi olimpián.

Mint Rétvári írja: „Mióta az LMBT aktivisták azon dolgoznak, hogy férfiak is indulhassanak a női sportolók között, azóta hívja fel mindenki a figyelmet ennek a veszélyeire. És most, amikor a világ láthatta az olasz bokszolónő és az algériai – genetikailag férfi – bokszoló küzdelmét, ez a vészjelzés láthatóvá is vált!!”

Majd azzal folytatja az államtitkár, hogy „Ez lenne a progresszív liberálisok álma, hogy genetikai férfiak élhessenek vissza genetikai adottságaikkal és küldhessenek nőket a padlóra??”

Zárásként azért kitér Helif következő ellenfelére, a magyar Hámori Lucára is. Rétvári azt írja: „Hámori Lucáért nemcsak egész Magyarország, hanem a fél sportszerető világ is szorít! Ő becsülettel készült, edzett, és a NOB igazságtalansága, hogy egy genderjogi trükkel bejuttatott ellenféllel kell megküzdenie.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.