Halász Bence kalapácsvető a döntő előtt: Dobok magamnak egy születésnapi ajándékot

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. augusztus 2.

Sport

A mai feladatot teljesítettük - jelentette ki a kalapácsvető Halász Bence, aki bejutott a vasárnapi döntőbe a párizsi olimpián pénteken.

„Picit bezavart a csúszás, már a fél órát is karcoltuk alulról. Azért nem könnyű a selejtezőben bemelegítve tartani magát az embernek és folyamatosan koncentrálnak maradni ilyen izgalom mellett. És azért nekem ott volt a zabszem, ahol kellett neki lenni a három évvel ezelőtti kiesésem után...” – utalt arra, hogy a tokiói játékokon nem sikerült bekerülnie a fináléba.

Halász Bence a 18 fős magyar atlétikai csapat éremvárományosa, így esetében az volt a kérdés a selejtező előtt, sikerül-e elsőre túldobnia a 77 méteres szintet, amivel jelentős energiákat takaríthatna meg a fináléra. A kétszeres világbajnoki bronz-, Eb-ezüstérmes versenyzőnek ez majdnem sikerült, 16 centivel maradt el elsőre a szinttől (76,84 m). Másodikra 72,89 méter következett, harmadikra pedig javított a Dobó SE kalapácsvetője és 76,90-nel hatodikként biztosította helyét a vasárnapi 12-es döntőben.

 
Halász Bence a férfi kalapácsvetés selejtezője után a 2024-es párizsi nyári olimpián a párizsi Stade de France-ban 2024. augusztus 2-án. Halász Bence bejutott a döntőbe.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
 

„Az első kísérletnél, mikor kiírták, hogy mekkora, már majdnem biztos volt, hogy meglesz a továbbjutás. De szerintem senki nem meri megkockáztatni egy olyan dobás után, amelyik nem közvetlen továbbjutást ér, hogy a másik kettőt kihagyja.

Próbáltam arra rámenni, hogy kicsit feltérképezzem a dobókört, mert sokkal lassabb, fogósabb, nem lehet benne olyan gyorsan forogni, ahogy én szoktam. Kicsit át kellett állítani az agyamat”

– nyilatkozott a selejtezőről, amelyből 76,90 méteres eredménnyel hatodikként jutott tovább.

„Az volt a feladat, hogy bejussak a döntőbe és azért nem sok embernek adatik meg, hogy a születésnapján rendezik a döntőt... A célom az, hogy dobjak magamnak egy születésnapi ajándékot” - mondta az 1997. augusztus 4-én született atléta.

Halász Bence kiemelte, két nap múlva egy teljesen más verseny kezdődik, amelyiken nem számít, hogy most ki mekkorát dobott.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.