- barotányi -

Az egykori gyermekgyógyász, kormányzati adminisztrátor (FDA-elnök), a Yale orvoskarának volt dékánja, a korábbi notórius túlevő élete utóbbi évtizedét az egészségtudatos táplálkozásnak szentelte. Szenvedélyesen kutatja, miért is eszünk többet az "ideálisnál".

Rodney Ascher monumentális dokumentumfilmje a Kubrick-rajongóknak, azon belül is a Ragyogás-fanatikusoknak készült. Az ötlet adja magát: Kubrickot enigmatikus, szimbólumokkal operáló, valahány apró részletet és vizuális hatáselemet alaposan kidolgozó, ravasz alkotóként ismerte meg a világ (a doksi utal is legendás 200-as IQ-jára). S ha egyszer a figyelmét semmilyen részlet sem kerülte el, akkor érdemes is szemrevételezni azokat az apróbb-nagyobb motívumokat, színeket, formákat, számokat, látszólagos következetlenségeket és Escher-grafikákat idéző térbeli illúziókat.

A másnaposság sorvezetőjeként kitalálni sem tudnánk jobb olvasmányt, mint Cserna-Szabó és Darida szépen összerakott, remek fotókkal illusztrált macskajaj-könyvét.

Közösség elleni izgatás, aljas szemlélet, költeménnyel való visszaélés – ezeket a reakciókat váltotta ki Bayer Zsolt cigányokat megbélyegző cikke. A Fidesz felől is csordogálnak kritikus hangok, a tőlük jobbra álló szavazóknak viszont nem éri el az ingerküszöbét a Magyar Hírlap szerzőjének írása.

Az otthon számos díjjal jutalmazott, sőt még a tavalyi Oscar-díjra is jelölt belga film úgynevezett lelkiismereti mű: a rendező Olivier Masset-Depasse egy orosz nő hányattatásain keresztül az ottani idegenrendészeti szisztéma üres embertelenségét próbálja bemutatni.

A Media Hungary rendezvényszervezője által a napokban megnyert per hátterében egy hódmezővásárhelyi tartalomszolgáltató áll. A Generál Médiáról érdemes feleleveníteni, hogy jó kapcsolatokat ápol a Lázár János vezette helyi önkormányzattal, olyannyira, hogy bannerekért cserébe szerzett meg jelentős méretű városi ingatlant.

Élt egyszer egy nagyszerű ember, akinek csodájára járt a világ - egy kisvárosnyi embertársát segítette át a másvilágra, mire meghalt. S hogy maradjon valami emlék, hát hozatott egzotikus állatokat Hacienda Napoles nevű privát élményparkjába: a zebrát, zsiráfot, elefántot és persze a vízilovakat ingyen bámulhatta a sok naplopó, akinek néha még némi kápét is lökött a számító keresztapa.

Négy család osztozik egyetlen lakás szobáin, közösen használják a fürdőszobát és a konyhát egy cári időkben épült szentpétervári lakóházban: a szituáció igencsak ismerős lehet azoknak, akik Bulgakov, esetleg a néha infernális humorú Ilf-Petrov-duó művein nőttek fel. Csakhogy a film nem a húszas években, hanem most játszódik! Ha eddig nem tudtuk volna: a szocializmus bukása nyomán a társbérletek lakói szépen megkapták örökbe nevetséges szobáikat, afféle kárpótlás gyanánt, ha már egyszer oly sok időt töltöttek el minden idők egyik legértelmetlenebb rendszerében.