Folyóirat

Múltunk 2013/3.

  • - barotányi -
  • 2014. január 12.

Könyv

Nem csak emlékezetpolitikai okokból fontos a közelmúlt kelet-európai történelmének feldolgozása, és amúgy sem érdektelen áttekinteni, hogyan vélekednek a kutatók arról, amit a publicisztikák és napirend előtti felszólalások néhány mondatban szoktak elintézni.

A Múltunk politikatörténeti folyóirat legutóbbi számában például Bartha Eszter vázolja fel, mit is gondol a történettudomány a szovjet rendszerek totalitárius jellegéről, s miként alakult át az a leegyszerűsítő kép, amelyet Hannah Arendt és társai nem kis részben a frankfurti iskola hatására alakítottak ki. Szovjetológusok generációinak adott munkát a totalitárius iskola állításainak finomítása vagy egyenesen cáfolata - lásd: a bolsevik párt monolitikus, zárt rendszerré alakítja a hatalmat, felszámolja a társadalmi élet minden formáját, a terror és tömeges represszió megtervezett s végig a párt irányítása alatt áll, az egyén az ilyen rendszerekben pusztán akaratától megfosztott báb, vagy fanatizált hívő stb. Meglehet, ezek hatásos megállapításoknak tűnnek, csakhogy nem igazán állják ki a történeti kritika próbáját. A kutatók nem pusztán némely gyilkos társadalmi kampányok (például a kuláktalanítás) alulról is gerjesztett dinamikáját tárták fel, de azt is, hogyan segítik a "népi" igények a terror terjedését. A magyar származású Gábor T. Rittersporn és társai azt is kétségbe vonták, hogy a nagy terror előre átgondolt és megtervezett akciósorozat lett volna, és sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a helyi hatalmi viszonyok, a pártapparátus anarchisztikus viszonyainak vizsgálatára. Hangsúlyozzuk, mindez csak egy fontos tanulmány a folyóirat desztalinizációval foglalkozó tematikus blokkjából - s ezen kívül is olyan érdekfeszítő dolgozatokat olvashatunk, mint alkalmi szerzőnkét, Zeidler Miklósét korunk emlékezetpolitikai hőse, gróf Bethlen István miniszterelnök "megpiricskeltetéséről", illetve a bekapott saller kalandos utóéletéről.

282 oldal, 900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.