Bayer Zsolt publicista, az ötös számú Fidesz-párttagkönyv tulajdonosa szombati „állatos” témájú dolgozata (mely a szerző anyalapjában, a Magyar Hírlapban jelent meg) talán a szokásosnál is nagyobb vihart kavart. Pedig a cikk meglátásunk szerint sem indulatában, sem sajátos érvei tekintetében nem lóg ki a rutinos provokátor szerző ebből a szempontból kétségtelenül egyenletes színvonalú életművéből. A „cigánybűnözés” fogalomkörét ezúttal a közelmúlt két bűnesete (a nyíltan is emlegetett szigethalmi kettős késelés, illetve a ki nem mondva felidézett Bándy-gyilkosság, melynek nyomozása a minap zárult le) nyomán felmelegítő, azt sajátos eszközökkel és nyíltan fajvédő érvekkel tárgyaló cikk főbb állításai, indulatkitörései – magas idézettségük folytán – lassan a politikai folklór részévé válnak. Aki szeretné, az a kulcsmondatokat megtalálhatja például frissen született, a jeles kormánypárti publicista cikkét az utóbbi szűk három év romastratégiájának kontextusába állító elemzésünkben.
A cikkre amúgy az első valamirevaló reakció a „civil” szférából érkezett. A Kálmán László által még aznap, azaz szombaton készített és közzétett online petíciót, mely Bayer anyapártját, a Fideszt presszionálná, gyorsan megismerhették a Facebook-felhasználók (e cikk írásának időpontjáig 950-en írták alá). Az online sajtóvisszhangok közül kiemelnénk egykori szerzőnk, Seres László publicisztikáját, amelyben egyrészt joggal rója fel Bayernek, hogy aligha a költő intenciói szerint használta fel Erdős Virág nevezetes közéleti versének sorait. Ezek nem csupán cikke mottójául szolgálnak, de az általa elképzelt megoldás („Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”) felvezetésére is felhasználja szavait. Másrészt ez utóbbi megoldási ötlet kapcsán Seres felteszi a jogos kérdést: „Hány nemlétbe küldött cigány számít túlzásba esésnek? Honnantól nevezhetjük a likvidálásokat súlyos tévedésnek, aránytévesztésnek, nagyfokú udvariatlanságnak?”
Erdős Virág a CoMMMunity oldalán megjelent, a Magyar Hírlapnak írt levelében tiltakozott a versével való visszaélés ellen.
Szintén Seres idézi cikkében Deutsch Tamás múlt pénteki nyilatkozatát: „...szégyellje magát mindenki, aki egy 17 éves sportoló életveszélyes sebesülése kapcsán nem az együttérzés, hanem a gyalázatos cigányozás hangján szólalt meg.” Deutsch Tamás MTK-elnökként akkor úgy nyilatkozott, hogy a klub „elfogadhatatlannak tartja és felháborodással, szomorúsággal teli szívvel elutasítja azokat a kijelentéseket, amelyek Sávoly Gergő tragédiája kapcsán gyűlölködő, rasszista nézeteket fogalmaznak meg, mert az MTK mindenkor elítélte és elítéli a gyűlölködés és gyűlöletkeltés minden formáját”.
Nos, ezek után – egyetértve Seres Lászlóval – már csak az kérdés, miként alakul ezentúl a Deutsch–Bayer-viszony, hiszen a jeles EP-képviselő még tavaly is hangsúlyosan kiállt a publicista mellett („Bayer Zsolt keményen, provokatív módon fogalmazó közíró, aki alkalmanként – mint oly sok jó tollú szerző – a stílusbravúrjai érdekében túlzásokba esik”).
Azt viszont már a hétfői Népszavából tudjuk, hogy a megkéselt Sávoly Gergő szilveszterező baráti társaságának nagy részét romák alkották, és az MTK ökölvívó szakosztályában sportolók nagyobb többsége is roma származású – erre konkrétan Rózsa Mihály, a szakosztály alelnöke hívta fel a figyelmet. Ez, gondoljuk, talán bonyolítja egy kicsit a képet, de kellő rasszista ihletésű fantáziával ez a tény is beilleszthető lesz a megfelelő világnézeti keretbe. Általában politikusaink ritkán reagálnak publicisztikákra, de a mostani Bayer-dolgozat, úgy tűnik, e tekintetben is rendhagyónak bizonyult. Hétfőn például Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az MTI által is idézett sajtótájékoztatón jelentette ki: Bayer cikke kimeríti a közösség elleni izgatás tényállását. A Lehet Más a Politika úgy gondolja: a Fidesznek el kellene gondolkoznia azon, hogy egy demokratikus párt megtűrheti-e soraiban az újságírót. Schiffer hangsúlyozta: az LMP álláspontja szerint akár a gyalázkodó tartalmú vagy a rasszista beszéd is belefér a szólásszabadságba. A határ ott van, amikor valaki tevőlegesen uszít egy meghatározott társadalmi csoport elleni cselekedetekre. A Magyar Hírlapban megjelent, a szilveszteri szigethalmi késelésről szóló véleménycikk viszont semmivel sem kevésbé súlyos, mint „azok a kijelentések, amik a Jobbik részéről elhangzottak a magyar Országgyűlésben” – hangsúlyozta a frakcióvezető. Kijelentette azt is: az LMP tisztában van azzal, hogy jó néhány magyar településen „közbiztonsági válsághelyzet van”, ráadásul ezt a rendőrség „hosszú évek óta távcsővel figyeli”. Az ország számos helyén békés, tisztességes emberek rettegnek olyan bűnözőktől, sok esetben bűnöző családoktól, akik nyíltan és büszkén áthágják az alapvető együttélési normákat – fogalmazott Schiffer.
Az LMP véleménye szerint ugyanakkor a közvéleményt formáló személyeknek tartózkodniuk kell attól, hogy a társadalmi problémákat etnikai színben tüntessék fel. A rasszizmus – a frakcióvezető megfogalmazásában – ott kezdődik, amikor egy társadalmi konfliktusban az ellenfelek vagy az elkövetők származása érv lehet.
Schiffer András értékelése szerint az ilyen típusú megbélyegzés – a cikkíró szándékától függetlenül is – azokat a tisztességes embereket sújtja, akik a származásuk miatt nem tudnak boldogulni.
A frakcióvezető a maga részéről bízik abban, hogy a Fidesz vezérkara záros határidőn belül elgondolkozik azon, megtűrheti-e a köztudottan párttag Bayer Zsoltot a soraiban (a helyszínen jelenlévők szerint Schiffer ezen a ponton sem kacagta el magát). A kolléga kérdésére válaszolva azért még hozzátette: az LMP ízlésvilágába nem illik bele, hogy egy újságírót feljelentsen, de azért remélik, hogy a cikk felkelti az illetékes hatóságok figyelmét. (Romaellenes tüntetőket egyébként jelentett már fel az LMP közösség elleni izgatás miatt. A devecseri események belügyminiszteri megítéléséről szóló írásunkat lásd itt, a Magyar Narancs vonatkozó szerkesztőségi állásfoglalását pedig itt.)
Hétfő este, ha nem is az LMP felvetésére reagálva, de Navracsics Tibor azt mondta az ATV-ben, hogy „olyan embernek nincs helye egy közösségben, aki emberek egy csoportját állatnak tartja”.
Schiffer becsülendő nyilvános kiállását a DK Rogán Antalhoz, a Fidesz frakcióvezetőjéhez címzett és az MTI-hez eljuttatott nyílt levéllel vélte megkontrázni. Niedermüller Péter, a DK alelnöke ebben felidézte, hogy Rogán Antal beszédet mondott az antiszemitizmus elleni tömegtüntetésen, december elején. Véleménye szerint ezért elvárható, hogy a frakcióvezető – ha komolyan gondolja, amit akkor mondott – a Bayer Zsolt förtelmes írásában kifejeződő mélyen embertelen, aljas szemlélettel szemben is felemelje a szavát. „Ha ön komolyan gondolja, hogy Magyarországon útját kell állni a gyűlölködésnek, az aljas indulatok keltésének, a cigányság kollektív megbélyegzésének, akkor meg kell szólalnia. Ki kell nyilvánítania, hogy ennek a jegyzetnek a hangvétele nem egyeztethető össze az ön pártjának ideológiájával, politikájával” – áll a levélben. (Az említett Rogán-beszédről szóló publicisztikánk itt található.)
S ha ezek után azt hinnénk, hogy Bayer szombati írásával elnyerte a jobboldali portálok (például a mandiner.hu, ahol Bayer, Seres, Ara-Kovács és Schiffer véleményét is kommentálni lehet) jelentős részben masszív jobber törzsközönségének figyelmét, hát súlyosan tévednénk. Bár tudjuk, komoly módszertani problémát jelent notórius kommentelők és rutinos politikai trollok megnyilatkozásaiból következtetni a közvélemény bármily kis szeletére. Bayert a politikai szempontból a Fidesztől érezhetően jobbra (és igen, valahol a Jobbik környékén) elhelyezkedő kommentelők nem tartják hiteles megnyilatkozónak, ráadásul folyvást a szemére hányják azt is, hogy az utóbbi évek közbiztonsági helyzetéért már a Fidesz felelős, amelynek a „cigánykérdés” is kicsúszott a kezéből.
*
Cikkünk reggeli megjelenése óta a DK felszólította a legfőbb ügyészt, hogy indítson vizsgálatot Bayer ellen. A DK vasárnap délután 3-ra a demokratikus ellenzéki pártokat tüntetésre hívja a Fidesz Lendvay utcai székháza elé.
Bayer Zsolt a mai Magyar Hírlapban reagált a reakciókra. Azt írja, azért akarják őt likvidálni a nyilvánosságból, mert sokak számára fontos amit ír és mond. (Lásd az oldal alján jobbra, a Szüret rovatunkban.) "Én rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból. Azt akarom, hogy ők ne legyenek, igen. Ne legyenek velünk, ne legyenek közöttünk. A zérónál is zéróbb tolerancia sújtsa őket. Legyenek kirekesztve mindenhonnan, ahol emberi tevékenységek zajlanak. Maradjanak végleg börtönben, vagy ha bármilyen esély mutatkozik a megnevelésükre, akkor ez történjen meg a megfelelő intézményekben."
Az írás végén megnyugtat mindenkit: nem akar itt senki likvidálni sem cigányt, sem zsidót, sem feketét, sem arabot, sem senkit. S ha valaki likvidálni akarna, jómagam és a pártom állna elsőként ennek útjába, tetszik ez nektek vagy sem, nem érdekel. De jó, ha tudjátok: ami van, fenntarthatatlan és robbanás előtt forrong. „Ami van: széthull darabokra” – ezt tartsátok szem előtt."
