Könyv

David A. Kessler: Muszáj annyit enni?

  • - barotányi -
  • 2013. május 18.

Könyv

Az egykori gyermekgyógyász, kormányzati adminisztrátor (FDA-elnök), a Yale orvoskarának volt dékánja, a korábbi notórius túlevő élete utóbbi évtizedét az egészségtudatos táplálkozásnak szentelte. Szenvedélyesen kutatja, miért is eszünk többet az "ideálisnál".

Kessler ugyanis - számos kutató véleményére hagyatkozva - megtalálni véli a megoldást, s ezt kondicionált túlevésnek nevezi. Ennek kialakításáért leginkább agyunk és annak jutalmazó mechanizmusa a felelős: egy idő után kétségbeesetten keressük azokat az ingereket, melyek után megkapjuk a megfelelő agykémiai jutalmat - minél összetettebb, elementárisabb élmények társulnak egy ételhez, annál inkább. Ezért vagyunk képtelenek ellenállni a gonosz élelmiszeripar, a gyors- és lassú éttermek csábításának, és ezért eszünk több zsírt, cukrot és sót, mint "kéne". Szerencsénkre mindez - legalábbis a szerző szerint - inkább tanult, kondicionált, mintsem öröklött mechanizmus eredménye. Minden fogyókúra, sőt táplálkozási reform egyben agyunk ellen folytatott s ingergazdag környezetben szükségszerűen bukásra ítélt szabadságharc, de azért Kesslernek a leszokás tekintetében is vannak ötletei. A titok nyitja a magunkkal szembeni (a szerző által tapintatosan szemléletváltozásnak nevezett) kegyetlenség, amit számos szekta, vallás és spirituális irányzat amúgy is híveire ró, ám ezt modern, zömmel szekuláris világunkban nem könynyű gyakorolni. Meg egyébként is - hát mit árthat az embernek egy zacskó gumicukor?

Fordította: Rácz Judit. Park Könyvkiadó, 2013, 295 oldal, 3500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.