Antoni Rita

E monumentális alternatív történelmi vízió a részben japán és koreai származású, Hawaiion felnőtt, jelenleg New Yorkban élő írónő második magyarul megjelent regénye. (Az első Egy kis élet címmel 2017-ben, a Maxim Kiadónál jött ki.) A disztópiák, az apokaliptikus regények és/vagy a queer irodalom kedvelőinek nagy öröm a könyv, de a szélesebb olvasóközönségnek is fájdalmasan aktuális témákról beszél. A rasszizmus, a vagyoni egyenlőtlenségek, a kisebbségek jogfosztottsága mellett a gyarmatosítás hatásai, a klímaválság, a migráció vagy éppen a járványkezelés mind-mind fontos kérdése a műnek.

Budapest Főváros Önkormányzata 2020 tavaszán indította el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projektjét, amely 2023 tavaszán egy emlékmű átadásával zárul majd az I. kerületben.

A két világháború közötti időszakban a politikai vezetés igyekezett a nőket a konyhába visszaküldeni, és kizárólag „természetes hivatásukra”, a családanyai szerepre kényszeríteni.

Nehéz nem észrevenni, hogy a Libri könyvesboltjaiban egy ideje, pontosabban amióta az államilag bőkezűen támogatott Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) beszállt a Libri–Bookline kiadócsoportba, központi helyen, gúlákba állítva díszelegnek az MCC Press „genderellenes” (azaz, a feminista és LMBTQ jogi törekvéseket lejáratni igyekvő) kiadványai, jelentős ellensúlyozás nélkül.

A két évvel ezelőtt, 93 éves korában elhunyt feminista ügy­véd, író és politikus, Gi­sèle Halimi méltatlanul ismeretlen hazánkban. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy megjelent magyarul is a halála évében rögzített interjúja, hosszú, küzdelmes és eredményes életútjának az összegzése.

Talán a társadalomban elfoglalt másodlagos helyzetükkel is összefügg, hogy a nők, miközben megoldást keresnek személyes(nek látszó!) problémáikra, fogékonyabbá válnak a spiritualitásra.

Olykor maga az LMBTQ-közösség is hajlamos eltúlozni vagy éppen idealizálni az előbújás jelentőségét. Akadnak persze erőfeszítések e narratívák árnyalására, de ezek meg sem közelítik a könnyfakasztó coming out történetek vonzerejét.

Nem tartom a szülést a női lét elengedhetetlen esszenciájának. Az is meglepett, amikor egy nemzetközi feminista work­shopon a saját szülését nevezte meg élete legjelentősebb eseményeként a résztvevők többsége. „Messzemenően hiszek a teremtés tökéletességében, a női test működésének csodájában” – mondja az előszó is.

Egyelőre csak a kiskorúaknak szánt kiadványokra vonatkozik a „gyermekvédelminek” titulált törvényhez kapcsolódó rendelet, mely szerint „születési nemnek megfelelő önazonosságtól va­ló eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő” termék csak zárt csomagolásban forgalmazható, illetőleg iskolák és templomok 200 méteres körzetében még úgy sem.

Hogy időszerű-e 2021-ben Magyarországon (egyébként a szerző születésének 100. évfordulóján) kiadni egy 1963-as amerikai feminista alapművet, arra spontán és egyértelmű választ ad egy minapi online hirdetés, amelyben egy vidéki város kulturális központja fiatal feleségek és házasodni készülő hölgyek számára hirdet „derékasszony-képzést”.