Könyv

Nyíltan és aktívan

NEM egyenlő – nemi alapú egyenlőtlenségek Magyarországon

Kritika

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Annak ellenére, hogy a központi politika évek óta üldözi a társadalmi nemek tudományát, a jelen kötet – talán kompenzációképpen, vagy puszta figyelmetlenségből? – az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapjának a támogatásával jelent meg.

A kötet három részre oszlik, amelyek a nemi szocializációt, a nők elleni erőszak kultúráját, illetve a férfiak nemi szerepeit állítják a középpontba. Kengyel Gabriella pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézetének munkatársa a PPKE és az ELTE oktatóinak, valamint PhD-hallgatóinak a tanulmányaiból válogatott. (Többnyire pszichológusoktól, kivéve Gregor Anikó és Virágh Enikő szociológusokat.)

A nyitás rendkívül erős: Pálfi Flóra és Kovács Mónika írása a feminista identitás kialakulásáról részletesen tárgyalja a nemek egyenlőtlen társadalmi helyzetével való lehetséges megküzdési stratégiákat, és azt, hogy mindez hogyan függ össze az identitásunkkal. A szerzők Magyarországon élő feminista aktivistákkal készítettek interjúkat, akik vagy úgy lettek feministák, hogy tradicionális családban felnőve megelégelték a családi szereposztás igazságtalanságait, vagy pedig úgy, hogy felismerték, az ő liberális hátországukból hozott értékek a társadalom egészében nem érvényesülnek. Minden találkozás a feminizmussal növeli a nyíltan vállalt feminista identitás kialakulásának esélyét, ami erősen összefügg a nemi egyenlőségért való aktív kiállással is. A tanulmány, illetve a benne idézett számos megszólalás alkalmat ad az olvasónak arra, hogy a saját nemi szocializációját, feminizmusának kialakulását (illetve a neméhez, a társadalmi nemi szerepekhez és a feminizmushoz való viszonyulását) új szempontok szerint is átgondolja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.