Könyv

Nyíltan és aktívan

NEM egyenlő – nemi alapú egyenlőtlenségek Magyarországon

Kritika

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Annak ellenére, hogy a központi politika évek óta üldözi a társadalmi nemek tudományát, a jelen kötet – talán kompenzációképpen, vagy puszta figyelmetlenségből? – az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapjának a támogatásával jelent meg.

A kötet három részre oszlik, amelyek a nemi szocializációt, a nők elleni erőszak kultúráját, illetve a férfiak nemi szerepeit állítják a középpontba. Kengyel Gabriella pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézetének munkatársa a PPKE és az ELTE oktatóinak, valamint PhD-hallgatóinak a tanulmányaiból válogatott. (Többnyire pszichológusoktól, kivéve Gregor Anikó és Virágh Enikő szociológusokat.)

A nyitás rendkívül erős: Pálfi Flóra és Kovács Mónika írása a feminista identitás kialakulásáról részletesen tárgyalja a nemek egyenlőtlen társadalmi helyzetével való lehetséges megküzdési stratégiákat, és azt, hogy mindez hogyan függ össze az identitásunkkal. A szerzők Magyarországon élő feminista aktivistákkal készítettek interjúkat, akik vagy úgy lettek feministák, hogy tradicionális családban felnőve megelégelték a családi szereposztás igazságtalanságait, vagy pedig úgy, hogy felismerték, az ő liberális hátországukból hozott értékek a társadalom egészében nem érvényesülnek. Minden találkozás a feminizmussal növeli a nyíltan vállalt feminista identitás kialakulásának esélyét, ami erősen összefügg a nemi egyenlőségért való aktív kiállással is. A tanulmány, illetve a benne idézett számos megszólalás alkalmat ad az olvasónak arra, hogy a saját nemi szocializációját, feminizmusának kialakulását (illetve a neméhez, a társadalmi nemi szerepekhez és a feminizmushoz való viszonyulását) új szempontok szerint is átgondolja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.