Könyv

Nyíltan és aktívan

NEM egyenlő – nemi alapú egyenlőtlenségek Magyarországon

Kritika

A gender studies iránt érdeklődő hazai olvasók már több mint tíz éve követhetik a tudományterület témáit és eredményeit a TNTeF – Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóiratból. Sorra születnek monográfiák is, de átfogóbb tanulmánykötet (magyar nyelven), főleg az utóbbi időszakban, viszonylag kevés jelent meg. Ezért is örvendetes, hogy új tétellel gazdagodott a magyar gendertanulmányok szakirodalma.

Annak ellenére, hogy a központi politika évek óta üldözi a társadalmi nemek tudományát, a jelen kötet – talán kompenzációképpen, vagy puszta figyelmetlenségből? – az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapjának a támogatásával jelent meg.

A kötet három részre oszlik, amelyek a nemi szocializációt, a nők elleni erőszak kultúráját, illetve a férfiak nemi szerepeit állítják a középpontba. Kengyel Gabriella pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézetének munkatársa a PPKE és az ELTE oktatóinak, valamint PhD-hallgatóinak a tanulmányaiból válogatott. (Többnyire pszichológusoktól, kivéve Gregor Anikó és Virágh Enikő szociológusokat.)

A nyitás rendkívül erős: Pálfi Flóra és Kovács Mónika írása a feminista identitás kialakulásáról részletesen tárgyalja a nemek egyenlőtlen társadalmi helyzetével való lehetséges megküzdési stratégiákat, és azt, hogy mindez hogyan függ össze az identitásunkkal. A szerzők Magyarországon élő feminista aktivistákkal készítettek interjúkat, akik vagy úgy lettek feministák, hogy tradicionális családban felnőve megelégelték a családi szereposztás igazságtalanságait, vagy pedig úgy, hogy felismerték, az ő liberális hátországukból hozott értékek a társadalom egészében nem érvényesülnek. Minden találkozás a feminizmussal növeli a nyíltan vállalt feminista identitás kialakulásának esélyét, ami erősen összefügg a nemi egyenlőségért való aktív kiállással is. A tanulmány, illetve a benne idézett számos megszólalás alkalmat ad az olvasónak arra, hogy a saját nemi szocializációját, feminizmusának kialakulását (illetve a neméhez, a társadalmi nemi szerepekhez és a feminizmushoz való viszonyulását) új szempontok szerint is átgondolja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.