Annak ellenére, hogy a központi politika évek óta üldözi a társadalmi nemek tudományát, a jelen kötet – talán kompenzációképpen, vagy puszta figyelmetlenségből? – az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapjának a támogatásával jelent meg.
A kötet három részre oszlik, amelyek a nemi szocializációt, a nők elleni erőszak kultúráját, illetve a férfiak nemi szerepeit állítják a középpontba. Kengyel Gabriella pszichológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézetének munkatársa a PPKE és az ELTE oktatóinak, valamint PhD-hallgatóinak a tanulmányaiból válogatott. (Többnyire pszichológusoktól, kivéve Gregor Anikó és Virágh Enikő szociológusokat.)
A nyitás rendkívül erős: Pálfi Flóra és Kovács Mónika írása a feminista identitás kialakulásáról részletesen tárgyalja a nemek egyenlőtlen társadalmi helyzetével való lehetséges megküzdési stratégiákat, és azt, hogy mindez hogyan függ össze az identitásunkkal. A szerzők Magyarországon élő feminista aktivistákkal készítettek interjúkat, akik vagy úgy lettek feministák, hogy tradicionális családban felnőve megelégelték a családi szereposztás igazságtalanságait, vagy pedig úgy, hogy felismerték, az ő liberális hátországukból hozott értékek a társadalom egészében nem érvényesülnek. Minden találkozás a feminizmussal növeli a nyíltan vállalt feminista identitás kialakulásának esélyét, ami erősen összefügg a nemi egyenlőségért való aktív kiállással is. A tanulmány, illetve a benne idézett számos megszólalás alkalmat ad az olvasónak arra, hogy a saját nemi szocializációját, feminizmusának kialakulását (illetve a neméhez, a társadalmi nemi szerepekhez és a feminizmushoz való viszonyulását) új szempontok szerint is átgondolja.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
