Könyv

A maga útján, egyedül

Bódis Kriszta: Kisasszonyképző

Kritika

A két világháború közötti időszakban a politikai vezetés igyekezett a nőket a konyhába visszaküldeni, és kizárólag „természetes hivatásukra”, a családanyai szerepre kényszeríteni.

Tüdős Klára ebben a rendkívül kedvezőtlen „backlash” érában is szép karriert tudott befutni az Operaház jelmeztervezőjeként, a Pántlika divatszalon tulajdonosaként, színdarabíróként, táncpedagógusként és falukutatóként. Később pedig a Református Nőszövetség elnöke és üldözöttek megmentője lett. Bódis Kriszta Istenhegy című életrajzi regénytrilógiája az ő alakját igyekszik visszahozni a köztudatba.

Az Európa Kiadó, noha kérdőjelesen, de a trilógia első kötetének beharangozójában felvetette, hogy talán Tüdős Klára lehetett az első magyar feminista. Az ő érdemeinek maximális elismerése mellett sem tehetjük zárójelbe a 20. század eleji gazdag magyar feminista hagyományt, amelynek eredményeiből Tüdős is profitálhatott. Amikor 1904-ben, Bédy-Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma vezetésével, 200 nő és 50 férfi taggal megalakult a Feministák Egyesülete, ő még csupán 9 éves volt. Persze már ekkor is lehetett sejteni, hogy nem a kor normáit, a vagyonos családból származó lány számára felkínált életutat fogja követni: a trilógia első kötete éppen azt mutatja be, hogy Tüdős Klára lázadó gyerekként és útkereső fiatal lányként miként küzdött az elvárásokkal. Épp ezek miatt a Kisasszonyképző címválasztás avítt hangulatával félreérthető, félrevezető lehet.

A mintegy 500 oldalas, 31 fejezetre tagolt regény 1904 és 1919, azaz kilenc- és huszonöt éves kora között követi Klárát: a debreceni lányiskolától a címben hivatkozott svájci intézményen keresztül az iparművészeti főiskoláig, majd romantikusnak a legkevésbé sem nevezhető házasságkötéséig. Az írást alapos, kiterjedt kutatómunka előzte meg, a kötet forrásai közt megtaláljuk Tüdős Klára kiadott, illetve kéziratos emlékiratait, Dizseri Eszter életrajzi művét, korabeli újságcikkeket, s egyebek mellett magyar és külföldi nőtörténeti szakirodalmi tételeket is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.