Könyv

A maga útján, egyedül

Bódis Kriszta: Kisasszonyképző

Kritika

A két világháború közötti időszakban a politikai vezetés igyekezett a nőket a konyhába visszaküldeni, és kizárólag „természetes hivatásukra”, a családanyai szerepre kényszeríteni.

Tüdős Klára ebben a rendkívül kedvezőtlen „backlash” érában is szép karriert tudott befutni az Operaház jelmeztervezőjeként, a Pántlika divatszalon tulajdonosaként, színdarabíróként, táncpedagógusként és falukutatóként. Később pedig a Református Nőszövetség elnöke és üldözöttek megmentője lett. Bódis Kriszta Istenhegy című életrajzi regénytrilógiája az ő alakját igyekszik visszahozni a köztudatba.

Az Európa Kiadó, noha kérdőjelesen, de a trilógia első kötetének beharangozójában felvetette, hogy talán Tüdős Klára lehetett az első magyar feminista. Az ő érdemeinek maximális elismerése mellett sem tehetjük zárójelbe a 20. század eleji gazdag magyar feminista hagyományt, amelynek eredményeiből Tüdős is profitálhatott. Amikor 1904-ben, Bédy-Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma vezetésével, 200 nő és 50 férfi taggal megalakult a Feministák Egyesülete, ő még csupán 9 éves volt. Persze már ekkor is lehetett sejteni, hogy nem a kor normáit, a vagyonos családból származó lány számára felkínált életutat fogja követni: a trilógia első kötete éppen azt mutatja be, hogy Tüdős Klára lázadó gyerekként és útkereső fiatal lányként miként küzdött az elvárásokkal. Épp ezek miatt a Kisasszonyképző címválasztás avítt hangulatával félreérthető, félrevezető lehet.

A mintegy 500 oldalas, 31 fejezetre tagolt regény 1904 és 1919, azaz kilenc- és huszonöt éves kora között követi Klárát: a debreceni lányiskolától a címben hivatkozott svájci intézményen keresztül az iparművészeti főiskoláig, majd romantikusnak a legkevésbé sem nevezhető házasságkötéséig. Az írást alapos, kiterjedt kutatómunka előzte meg, a kötet forrásai közt megtaláljuk Tüdős Klára kiadott, illetve kéziratos emlékiratait, Dizseri Eszter életrajzi művét, korabeli újságcikkeket, s egyebek mellett magyar és külföldi nőtörténeti szakirodalmi tételeket is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.