Könyv

A maga útján, egyedül

Bódis Kriszta: Kisasszonyképző

Kritika

A két világháború közötti időszakban a politikai vezetés igyekezett a nőket a konyhába visszaküldeni, és kizárólag „természetes hivatásukra”, a családanyai szerepre kényszeríteni.

Tüdős Klára ebben a rendkívül kedvezőtlen „backlash” érában is szép karriert tudott befutni az Operaház jelmeztervezőjeként, a Pántlika divatszalon tulajdonosaként, színdarabíróként, táncpedagógusként és falukutatóként. Később pedig a Református Nőszövetség elnöke és üldözöttek megmentője lett. Bódis Kriszta Istenhegy című életrajzi regénytrilógiája az ő alakját igyekszik visszahozni a köztudatba.

Az Európa Kiadó, noha kérdőjelesen, de a trilógia első kötetének beharangozójában felvetette, hogy talán Tüdős Klára lehetett az első magyar feminista. Az ő érdemeinek maximális elismerése mellett sem tehetjük zárójelbe a 20. század eleji gazdag magyar feminista hagyományt, amelynek eredményeiből Tüdős is profitálhatott. Amikor 1904-ben, Bédy-Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma vezetésével, 200 nő és 50 férfi taggal megalakult a Feministák Egyesülete, ő még csupán 9 éves volt. Persze már ekkor is lehetett sejteni, hogy nem a kor normáit, a vagyonos családból származó lány számára felkínált életutat fogja követni: a trilógia első kötete éppen azt mutatja be, hogy Tüdős Klára lázadó gyerekként és útkereső fiatal lányként miként küzdött az elvárásokkal. Épp ezek miatt a Kisasszonyképző címválasztás avítt hangulatával félreérthető, félrevezető lehet.

A mintegy 500 oldalas, 31 fejezetre tagolt regény 1904 és 1919, azaz kilenc- és huszonöt éves kora között követi Klárát: a debreceni lányiskolától a címben hivatkozott svájci intézményen keresztül az iparművészeti főiskoláig, majd romantikusnak a legkevésbé sem nevezhető házasságkötéséig. Az írást alapos, kiterjedt kutatómunka előzte meg, a kötet forrásai közt megtaláljuk Tüdős Klára kiadott, illetve kéziratos emlékiratait, Dizseri Eszter életrajzi művét, korabeli újságcikkeket, s egyebek mellett magyar és külföldi nőtörténeti szakirodalmi tételeket is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.