Könyv

A maga útján, egyedül

Bódis Kriszta: Kisasszonyképző

  • Antoni Rita
  • 2022. október 26.

Kritika

A két világháború közötti időszakban a politikai vezetés igyekezett a nőket a konyhába visszaküldeni, és kizárólag „természetes hivatásukra”, a családanyai szerepre kényszeríteni.

Tüdős Klára ebben a rendkívül kedvezőtlen „backlash” érában is szép karriert tudott befutni az Operaház jelmeztervezőjeként, a Pántlika divatszalon tulajdonosaként, színdarabíróként, táncpedagógusként és falukutatóként. Később pedig a Református Nőszövetség elnöke és üldözöttek megmentője lett. Bódis Kriszta Istenhegy című életrajzi regénytrilógiája az ő alakját igyekszik visszahozni a köztudatba.

Az Európa Kiadó, noha kérdőjelesen, de a trilógia első kötetének beharangozójában felvetette, hogy talán Tüdős Klára lehetett az első magyar feminista. Az ő érdemeinek maximális elismerése mellett sem tehetjük zárójelbe a 20. század eleji gazdag magyar feminista hagyományt, amelynek eredményeiből Tüdős is profitálhatott. Amikor 1904-ben, Bédy-Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma vezetésével, 200 nő és 50 férfi taggal megalakult a Feministák Egyesülete, ő még csupán 9 éves volt. Persze már ekkor is lehetett sejteni, hogy nem a kor normáit, a vagyonos családból származó lány számára felkínált életutat fogja követni: a trilógia első kötete éppen azt mutatja be, hogy Tüdős Klára lázadó gyerekként és útkereső fiatal lányként miként küzdött az elvárásokkal. Épp ezek miatt a Kisasszonyképző címválasztás avítt hangulatával félreérthető, félrevezető lehet.

A mintegy 500 oldalas, 31 fejezetre tagolt regény 1904 és 1919, azaz kilenc- és huszonöt éves kora között követi Klárát: a debreceni lányiskolától a címben hivatkozott svájci intézményen keresztül az iparművészeti főiskoláig, majd romantikusnak a legkevésbé sem nevezhető házasságkötéséig. Az írást alapos, kiterjedt kutatómunka előzte meg, a kötet forrásai közt megtaláljuk Tüdős Klára kiadott, illetve kéziratos emlékiratait, Dizseri Eszter életrajzi művét, korabeli újságcikkeket, s egyebek mellett magyar és külföldi nőtörténeti szakirodalmi tételeket is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk