Könyv

A maga útján, egyedül

Bódis Kriszta: Kisasszonyképző

Kritika

A két világháború közötti időszakban a politikai vezetés igyekezett a nőket a konyhába visszaküldeni, és kizárólag „természetes hivatásukra”, a családanyai szerepre kényszeríteni.

Tüdős Klára ebben a rendkívül kedvezőtlen „backlash” érában is szép karriert tudott befutni az Operaház jelmeztervezőjeként, a Pántlika divatszalon tulajdonosaként, színdarabíróként, táncpedagógusként és falukutatóként. Később pedig a Református Nőszövetség elnöke és üldözöttek megmentője lett. Bódis Kriszta Istenhegy című életrajzi regénytrilógiája az ő alakját igyekszik visszahozni a köztudatba.

Az Európa Kiadó, noha kérdőjelesen, de a trilógia első kötetének beharangozójában felvetette, hogy talán Tüdős Klára lehetett az első magyar feminista. Az ő érdemeinek maximális elismerése mellett sem tehetjük zárójelbe a 20. század eleji gazdag magyar feminista hagyományt, amelynek eredményeiből Tüdős is profitálhatott. Amikor 1904-ben, Bédy-Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma vezetésével, 200 nő és 50 férfi taggal megalakult a Feministák Egyesülete, ő még csupán 9 éves volt. Persze már ekkor is lehetett sejteni, hogy nem a kor normáit, a vagyonos családból származó lány számára felkínált életutat fogja követni: a trilógia első kötete éppen azt mutatja be, hogy Tüdős Klára lázadó gyerekként és útkereső fiatal lányként miként küzdött az elvárásokkal. Épp ezek miatt a Kisasszonyképző címválasztás avítt hangulatával félreérthető, félrevezető lehet.

A mintegy 500 oldalas, 31 fejezetre tagolt regény 1904 és 1919, azaz kilenc- és huszonöt éves kora között követi Klárát: a debreceni lányiskolától a címben hivatkozott svájci intézményen keresztül az iparművészeti főiskoláig, majd romantikusnak a legkevésbé sem nevezhető házasságkötéséig. Az írást alapos, kiterjedt kutatómunka előzte meg, a kötet forrásai közt megtaláljuk Tüdős Klára kiadott, illetve kéziratos emlékiratait, Dizseri Eszter életrajzi művét, korabeli újságcikkeket, s egyebek mellett magyar és külföldi nőtörténeti szakirodalmi tételeket is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.