Kiállítás

Az ideális áldozat

Az erőszakról

Kritika

Véletlen egybeesés volt: alig két héttel azután került sor a háborús nemi erőszakot tematizáló Elhallgatva című tanulmánykötet, valamint az áldozatok tiszteletére tervezett budapesti emlékmű pályázati makettjeinek bemutatójára, hogy Oroszország 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát.

Hátborzongató, hogy a kötet szerzőinek kutatási témája ismét a húsba vágó jelen része: a nemi erőszak szinte minden fegyveres konfliktusban megjelenő, tudatos stratégiaként alkalmazott háborús fegyver. A Budapest Galériában kifeszített molinóról megtörhetetlen erővel és daccal harsogja a menekült művész, Olia Fedorova minden áldozat nevében: basszátok meg, még mindig élek!

A kiállítás 11 alkotó és egy alkotócsoport munkáin keresztül mutatja be az erőszak különböző típusait a kapcsolaton belüli fizikai és lelki erőszaktól a szexuális erőszakon át a környezet pusztításáig, a patriarchátus elsődleges elszenvedői, a nők és a queer (LMBTQ) emberek szemszögéből. Az alkotók különböző országokból érkeztek, társadalmi hátterük is különböző, de műveikkel mind arra világítanak rá, hogy az erőszak elszenvedése a nők általános, kultúrákon átívelő közös tapasztalata.

A kiállítás nagy hangsúlyt fektet az interszekcionális szempontokra, hogyan módosítja az erőszak tapasztalatát, illetve fel(nem)dolgozását, ha a szexizmust az előítélet további formái, például a rasszizmus, az osztályrasszizmus, a homo- és transzfóbia metszi át.

A kiállítási térbe belépve Elektra KB SZTRÁJK című sorozatának darabjai fogadnak. Elektra KB egy Odesszában született kolumbiai „cripqueer”, azaz fogyatékossággal élő nem bináris művész, aki az önmagára szégyen nélkül alkalmazott, a többségi társadalomban degradálónak számító terminusok (crip = nyomorék, queer = buzi) használatával éppen ezen kifejezések sértő élét igyekszik elvenni. Utcai harcokat, tüntetési jeleneteket és eszközöket láthatunk, valamint a művész kitalált köztársaságának (Gaia Teokratikus Köztársaság) feminista harcosait, a feketébe öltözött, vörös fejkendős catharákat. Elektra KB maga is részt vett a több évtizedes kolumbiai polgárháborút követő utcai harcokban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.