Kiállítás

Az ideális áldozat

Az erőszakról

Kritika

Véletlen egybeesés volt: alig két héttel azután került sor a háborús nemi erőszakot tematizáló Elhallgatva című tanulmánykötet, valamint az áldozatok tiszteletére tervezett budapesti emlékmű pályázati makettjeinek bemutatójára, hogy Oroszország 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát.

Hátborzongató, hogy a kötet szerzőinek kutatási témája ismét a húsba vágó jelen része: a nemi erőszak szinte minden fegyveres konfliktusban megjelenő, tudatos stratégiaként alkalmazott háborús fegyver. A Budapest Galériában kifeszített molinóról megtörhetetlen erővel és daccal harsogja a menekült művész, Olia Fedorova minden áldozat nevében: basszátok meg, még mindig élek!

A kiállítás 11 alkotó és egy alkotócsoport munkáin keresztül mutatja be az erőszak különböző típusait a kapcsolaton belüli fizikai és lelki erőszaktól a szexuális erőszakon át a környezet pusztításáig, a patriarchátus elsődleges elszenvedői, a nők és a queer (LMBTQ) emberek szemszögéből. Az alkotók különböző országokból érkeztek, társadalmi hátterük is különböző, de műveikkel mind arra világítanak rá, hogy az erőszak elszenvedése a nők általános, kultúrákon átívelő közös tapasztalata.

A kiállítás nagy hangsúlyt fektet az interszekcionális szempontokra, hogyan módosítja az erőszak tapasztalatát, illetve fel(nem)dolgozását, ha a szexizmust az előítélet további formái, például a rasszizmus, az osztályrasszizmus, a homo- és transzfóbia metszi át.

A kiállítási térbe belépve Elektra KB SZTRÁJK című sorozatának darabjai fogadnak. Elektra KB egy Odesszában született kolumbiai „cripqueer”, azaz fogyatékossággal élő nem bináris művész, aki az önmagára szégyen nélkül alkalmazott, a többségi társadalomban degradálónak számító terminusok (crip = nyomorék, queer = buzi) használatával éppen ezen kifejezések sértő élét igyekszik elvenni. Utcai harcokat, tüntetési jeleneteket és eszközöket láthatunk, valamint a művész kitalált köztársaságának (Gaia Teokratikus Köztársaság) feminista harcosait, a feketébe öltözött, vörös fejkendős catharákat. Elektra KB maga is részt vett a több évtizedes kolumbiai polgárháborút követő utcai harcokban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.