KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Mindenen túl

Leonora Carrington: A hallókürt

Kritika

Alig tudunk felsorolni olyan ismert regényeket, amelyeknek idős nő a főszereplője.

Úgy tűnik, a nők történetei mintha eleve kevésbé lennének érdekesek: a University of South Californián a közelmúltban végzett kutatás szerint a férfi irodalmi alakok száma mintegy négyszerese a női szereplőknek. Az előrehaladott kor pedig tovább ront a reprezentáción: a láthatatlanság mint az idős nők felé támasztott társadalmi elvárás az irodalomban is tükröződik. Ez a mű azonban rögtön egy kilencvenkét éves nőt tesz meg főhősnek.

Leonora Carringtonnak az egész életútja és a művészete is szembeszegült a nemi szerepekre és az egyes életszakaszokra vonatkozó társadalmi elvárásokkal. Diákként több egyházi iskolából kirúgták rebellis természete miatt, majd a konformista életmódtól végképp elfordulva apja ellenkezése dacára festészeti tanulmányokba kezdett. Max Ernst partnereként is túlnőtte a múzsa, illetve a művészfeleség hálátlan szerepét, és a saját jogán, a saját művészi teljesítményével vívott ki magának elismerést. Mexikóban letelepedve a helyi nőmozgalom egyik ismert alakja lett, és 94 éves koráig fáradhatatlanul dolgozott.

Marian Leatherby, a regény narrátor-főszereplője az öregedést nem bánja, sőt egyenesen ünnepli. A humort sem nélkülöző, élénk, tettre kész jelleme azonnal megmutatkozik: esze ágában sincs meghalni, ahogy undok családja elvárná, épp ellenkezőleg: terveket vázol a jövőre. Szőni tanulna, Lappföldre vágyik, de előtte meglátogatná Londonban az édesanyját (!), aki száztíz évesen is élénken érdeklődik a sportok iránt.

A fiának és a menyének viszont teher, az unokája egyenesen szégyelli a fogatlan, szakállas, hajlott hátú, süket nagymamát. Szeretetnek nyoma sincs, lesajnálják szenilitása miatt, de Marian nem hajlandó a környezete szemével látni önmagát, szerinte az öregedés, annak minden testi valójával együtt, nem nyomorúság, hanem győzelem: „minden porcikámmal ragaszkodom ehhez a viharvert vázhoz, mintha magának Vénusznak lenne a fénylő teste”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.