Könyv

Amire vágyhatunk

Hanya Yanagihara: A paradicsomba

Kritika

E monumentális alternatív történelmi vízió a részben japán és koreai származású, Hawaiion felnőtt, jelenleg New Yorkban élő írónő második magyarul megjelent regénye. (Az első Egy kis élet címmel 2017-ben, a Maxim Kiadónál jött ki.) A disztópiák, az apokaliptikus regények és/vagy a queer irodalom kedvelőinek nagy öröm a könyv, de a szélesebb olvasóközönségnek is fájdalmasan aktuális témákról beszél. A rasszizmus, a vagyoni egyenlőtlenségek, a kisebbségek jogfosztottsága mellett a gyarmatosítás hatásai, a klímaválság, a migráció vagy éppen a járványkezelés mind-mind fontos kérdése a műnek.

A mintegy 700 oldalas regény több mint 200 évet felölelve a képzeletbeli, és bizonyos szempontból idilli, múltban, a kvázi reális közelmúltban/jelenben, majd az elborzasztónak vizionált jövőben játszódik. A szerző minden részben ugyanazokat a szereplőket és az egymáshoz fűződő kapcsolódásaikat értelmezi: a körülményeivel küszködő, tétova David Binghamet, a törekvő, jól érvényesülő, racionális, stabil Charles Griffith-et, és az álmokat kergető Edward Bishopot. Újra és újra, más és más „ruhában” jelennek meg a szintén vissza-visszatérő mellékszereplőkkel, pl. a különc Edennel és a melegszívű, felelős Nathaniellel együtt. Az egyes részeket összeköti a Washington square-i ház is, ahol a cselekmény nagyobb része játszódik.

Az első rész története 1893-ban indul. A polgárháborút követően az északkeleti partokon létrejött az északi Uniótól és a déli Gyarmatoktól független Szabad Államok közössége, ahol férfiak és nők egyenlők, az azonos neműek is összeházasodhatnak, sőt még gyermeket is örökbe is fogadhatnak. A befolyásos nagyapja, Nathaniel Bingham árnyékában élő, helyét nehezen találó, beteges David Bingham jól szituált, egyben feddhetetlen jellemű kérője, Charles Griffith, valamint ágrólszakadt, ráadásul gyanús üzelmekkel terhelt szerelme, Edward Bishop közt vívódik. Ez a rész a szabadelvűség ellentmondásaira világít rá és arra, hogy nem elég egyetlen tengely mentén küzdeni az egyenlőségért: az itt ábrázolt társadalomban a nemi egyenlőtlenségek és a különböző szexuális orientációk elfogadása mellett békésen megfér az osztályok közti hierarchia fenntartása (ami egyebek mellett az elrendezett házasságokban is megnyilvánul), valamint a faji előítéletek, a gyermekmunka és a nyomor megtűrése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.