Könyv

Amire vágyhatunk

Hanya Yanagihara: A paradicsomba

Kritika

E monumentális alternatív történelmi vízió a részben japán és koreai származású, Hawaiion felnőtt, jelenleg New Yorkban élő írónő második magyarul megjelent regénye. (Az első Egy kis élet címmel 2017-ben, a Maxim Kiadónál jött ki.) A disztópiák, az apokaliptikus regények és/vagy a queer irodalom kedvelőinek nagy öröm a könyv, de a szélesebb olvasóközönségnek is fájdalmasan aktuális témákról beszél. A rasszizmus, a vagyoni egyenlőtlenségek, a kisebbségek jogfosztottsága mellett a gyarmatosítás hatásai, a klímaválság, a migráció vagy éppen a járványkezelés mind-mind fontos kérdése a műnek.

A mintegy 700 oldalas regény több mint 200 évet felölelve a képzeletbeli, és bizonyos szempontból idilli, múltban, a kvázi reális közelmúltban/jelenben, majd az elborzasztónak vizionált jövőben játszódik. A szerző minden részben ugyanazokat a szereplőket és az egymáshoz fűződő kapcsolódásaikat értelmezi: a körülményeivel küszködő, tétova David Binghamet, a törekvő, jól érvényesülő, racionális, stabil Charles Griffith-et, és az álmokat kergető Edward Bishopot. Újra és újra, más és más „ruhában” jelennek meg a szintén vissza-visszatérő mellékszereplőkkel, pl. a különc Edennel és a melegszívű, felelős Nathaniellel együtt. Az egyes részeket összeköti a Washington square-i ház is, ahol a cselekmény nagyobb része játszódik.

Az első rész története 1893-ban indul. A polgárháborút követően az északkeleti partokon létrejött az északi Uniótól és a déli Gyarmatoktól független Szabad Államok közössége, ahol férfiak és nők egyenlők, az azonos neműek is összeházasodhatnak, sőt még gyermeket is örökbe is fogadhatnak. A befolyásos nagyapja, Nathaniel Bingham árnyékában élő, helyét nehezen találó, beteges David Bingham jól szituált, egyben feddhetetlen jellemű kérője, Charles Griffith, valamint ágrólszakadt, ráadásul gyanús üzelmekkel terhelt szerelme, Edward Bishop közt vívódik. Ez a rész a szabadelvűség ellentmondásaira világít rá és arra, hogy nem elég egyetlen tengely mentén küzdeni az egyenlőségért: az itt ábrázolt társadalomban a nemi egyenlőtlenségek és a különböző szexuális orientációk elfogadása mellett békésen megfér az osztályok közti hierarchia fenntartása (ami egyebek mellett az elrendezett házasságokban is megnyilvánul), valamint a faji előítéletek, a gyermekmunka és a nyomor megtűrése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.