Könyv

Amire vágyhatunk

Hanya Yanagihara: A paradicsomba

Kritika

E monumentális alternatív történelmi vízió a részben japán és koreai származású, Hawaiion felnőtt, jelenleg New Yorkban élő írónő második magyarul megjelent regénye. (Az első Egy kis élet címmel 2017-ben, a Maxim Kiadónál jött ki.) A disztópiák, az apokaliptikus regények és/vagy a queer irodalom kedvelőinek nagy öröm a könyv, de a szélesebb olvasóközönségnek is fájdalmasan aktuális témákról beszél. A rasszizmus, a vagyoni egyenlőtlenségek, a kisebbségek jogfosztottsága mellett a gyarmatosítás hatásai, a klímaválság, a migráció vagy éppen a járványkezelés mind-mind fontos kérdése a műnek.

A mintegy 700 oldalas regény több mint 200 évet felölelve a képzeletbeli, és bizonyos szempontból idilli, múltban, a kvázi reális közelmúltban/jelenben, majd az elborzasztónak vizionált jövőben játszódik. A szerző minden részben ugyanazokat a szereplőket és az egymáshoz fűződő kapcsolódásaikat értelmezi: a körülményeivel küszködő, tétova David Binghamet, a törekvő, jól érvényesülő, racionális, stabil Charles Griffith-et, és az álmokat kergető Edward Bishopot. Újra és újra, más és más „ruhában” jelennek meg a szintén vissza-visszatérő mellékszereplőkkel, pl. a különc Edennel és a melegszívű, felelős Nathaniellel együtt. Az egyes részeket összeköti a Washington square-i ház is, ahol a cselekmény nagyobb része játszódik.

Az első rész története 1893-ban indul. A polgárháborút követően az északkeleti partokon létrejött az északi Uniótól és a déli Gyarmatoktól független Szabad Államok közössége, ahol férfiak és nők egyenlők, az azonos neműek is összeházasodhatnak, sőt még gyermeket is örökbe is fogadhatnak. A befolyásos nagyapja, Nathaniel Bingham árnyékában élő, helyét nehezen találó, beteges David Bingham jól szituált, egyben feddhetetlen jellemű kérője, Charles Griffith, valamint ágrólszakadt, ráadásul gyanús üzelmekkel terhelt szerelme, Edward Bishop közt vívódik. Ez a rész a szabadelvűség ellentmondásaira világít rá és arra, hogy nem elég egyetlen tengely mentén küzdeni az egyenlőségért: az itt ábrázolt társadalomban a nemi egyenlőtlenségek és a különböző szexuális orientációk elfogadása mellett békésen megfér az osztályok közti hierarchia fenntartása (ami egyebek mellett az elrendezett házasságokban is megnyilvánul), valamint a faji előítéletek, a gyermekmunka és a nyomor megtűrése.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk