Könyv

Egy emlékmű emlékei

Elhallgatva: A háborús erőszaktétel története és megjelenítése

Kritika

Budapest Főváros Önkormányzata 2020 tavaszán indította el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projektjét, amely 2023 tavaszán egy emlékmű átadásával zárul majd az I. kerületben.

Az emlékműpályázat kiírását és elbírálását előkészítő folyamat részét alkotta a Budapest Főváros Levéltárában elhangzott tizenkét előadás is, amelyeknek szerkesztett változatát öt, az emlékezetpolitika szakértőivel készült interjú kíséretében e kötetben adták ki.

A fekete borítón Sanja Iveković horvát fotós és installációs művész A Nők Háza című projektjének részlete kap helyet. Az erőszakáldozat arcának maszklenyomata csak minimálisan kivehető, jelképezve azt a hallgatást és láthatatlanságot, amely eddig az áldozatok osztályrésze volt. A kötet legfőbb erénye, hogy leszámol a háborús nemi erőszakkal kapcsolatos közhelyekkel, és komplex tudást ad át.

Ahogyan B. Nagy Anikó művészettörténész több példán keresztül is rámutat: a nemi erőszak kezdettől a kultúránkba ágyazott, és az ókorból örökölt kliséi, toposzai a mai napig táplálják az elkövetőmentegető és áldozathibáztató attitűdöket, még akár az ezekről készült műalkotásokkal foglalkozó tudósok körében is. A hagyományos ábrázolásokban, a Bibliában vagy az antikvitás irodalmában is a nemi erőszak nem az áldozat, hanem annak családja ellen elkövetett sérelem, mintegy tulajdonkárosítás. A nők hangja a klasszikus nemierőszak-történetekben egyáltalán nem hallatszik, a bibliai Dina – B. Nagy szavaival élve – „elkallódik a saját történetéből”, mert a vele történtek csak ürügyet szolgáltatnak a férfiak viszálykodásához. Mint Svégel Fannitól megtudjuk, még az első világháború alatti kárbejelentő íveken is együtt szerepelt az állatlopás és a feleségek megerőszakolása. B. Nagy jelzi, hogy a nemi erőszak kliséi ma is hatnak. 1991-ben például „humoros zsánerképnek” minősített egy kiállítási katalógus szerzője egy olyan festményt, amely egy fekete nővel szembeni erőszakoskodást jelenít meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.