Könyv

Csak kulturális kényszerek

Cristina Sánchez: Simone de Beauvoir

Kritika

A Líra Kiadó tavaly áprilisban indította útjára A világ filozófusai című spanyol ismeretterjesztő könyvsorozat magyar kiadását, hogy közérthető módon betekintést nyújtsanak a legnagyobb gondolkodók munkásságába.

A 60 részesre tervezett sorozat 26. kötete a francia író, filozófus és feminista, A második nem szerzője, a „biológiai nem vs. társadalmi nem” megkülönböztetés ihletője, Simone de Beauvoir eszmevilágát tárgyalja, A nemtől a genderig alcímmel. A kötet szerzője az Universidad Autónoma de Madrid jogfilozófia-professzora, akinek fő kutatási területe Hannah Arendt gondolkodása, valamint a kortárs feminista elmélet.

A sorozatot újságárusok is forgalmazzák, így akár a sarki közértben is beszerezhetők e kötetek, amelyek a filozófiatörténet nemi alapú részrehajlásait változatlanul visszatükrözik. A hatvan kötetből ugyanis mindössze kettő állít női filozófust a középpontba (a 18. rész a már említett Hannah Arendt munkásságával foglalkozik), mintha mondjuk (többek között) Bingeni Szent Hildegárd, Mary Wollstonecraft, Harriet Taylor Mill, Elizabeth Anscombe, Iris Murdoch, Simone Weil vagy Mar­tha Nussbaum, Judith Butler, Ayn Rand, esetleg Heller Ágnes életműve nem érdemelne meg egy-egy önálló munkát.

A könyv, az ismeretterjesztő műfaj minden előnyét és hátrányát tekintve, a primer művek elolvasását nem helyettesíti, ám ideális kiindulás lehet a további tájékozódáshoz. És épp jókor jelent meg, tekintve, hogy a genderellenes kultúrharc képviselői gyakorta igyekeznek, nézetei kifacsarásával Beauvoirt (is) elrettentő példaként felmutatni. Az első bő 60 oldal Beauvoir életútját vázolja fel, a további fejezetek pedig a gondolkodásmódját elemzik, főleg A második nem és Az öregség című művein keresztül. A fordítás, meglepő módon nem használja fel Beauvoir idézett műveinek eddig megjelent magyar verzióit. A második nem esetében erre részleges magyarázatot adhat, hogy a magyar változat egy rövidített és kevésbé jól sikerült angol fordítás alapján készült, a teljes művet ugyanis csak 2009-ben fordították le, és az a változat magyarul még nem elérhető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.