Könyv

Csak kulturális kényszerek

Cristina Sánchez: Simone de Beauvoir

Kritika

A Líra Kiadó tavaly áprilisban indította útjára A világ filozófusai című spanyol ismeretterjesztő könyvsorozat magyar kiadását, hogy közérthető módon betekintést nyújtsanak a legnagyobb gondolkodók munkásságába.

A 60 részesre tervezett sorozat 26. kötete a francia író, filozófus és feminista, A második nem szerzője, a „biológiai nem vs. társadalmi nem” megkülönböztetés ihletője, Simone de Beauvoir eszmevilágát tárgyalja, A nemtől a genderig alcímmel. A kötet szerzője az Universidad Autónoma de Madrid jogfilozófia-professzora, akinek fő kutatási területe Hannah Arendt gondolkodása, valamint a kortárs feminista elmélet.

A sorozatot újságárusok is forgalmazzák, így akár a sarki közértben is beszerezhetők e kötetek, amelyek a filozófiatörténet nemi alapú részrehajlásait változatlanul visszatükrözik. A hatvan kötetből ugyanis mindössze kettő állít női filozófust a középpontba (a 18. rész a már említett Hannah Arendt munkásságával foglalkozik), mintha mondjuk (többek között) Bingeni Szent Hildegárd, Mary Wollstonecraft, Harriet Taylor Mill, Elizabeth Anscombe, Iris Murdoch, Simone Weil vagy Mar­tha Nussbaum, Judith Butler, Ayn Rand, esetleg Heller Ágnes életműve nem érdemelne meg egy-egy önálló munkát.

A könyv, az ismeretterjesztő műfaj minden előnyét és hátrányát tekintve, a primer művek elolvasását nem helyettesíti, ám ideális kiindulás lehet a további tájékozódáshoz. És épp jókor jelent meg, tekintve, hogy a genderellenes kultúrharc képviselői gyakorta igyekeznek, nézetei kifacsarásával Beauvoirt (is) elrettentő példaként felmutatni. Az első bő 60 oldal Beauvoir életútját vázolja fel, a további fejezetek pedig a gondolkodásmódját elemzik, főleg A második nem és Az öregség című művein keresztül. A fordítás, meglepő módon nem használja fel Beauvoir idézett műveinek eddig megjelent magyar verzióit. A második nem esetében erre részleges magyarázatot adhat, hogy a magyar változat egy rövidített és kevésbé jól sikerült angol fordítás alapján készült, a teljes művet ugyanis csak 2009-ben fordították le, és az a változat magyarul még nem elérhető.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.