Könyv

Csak kulturális kényszerek

Cristina Sánchez: Simone de Beauvoir

Kritika

A Líra Kiadó tavaly áprilisban indította útjára A világ filozófusai című spanyol ismeretterjesztő könyvsorozat magyar kiadását, hogy közérthető módon betekintést nyújtsanak a legnagyobb gondolkodók munkásságába.

A 60 részesre tervezett sorozat 26. kötete a francia író, filozófus és feminista, A második nem szerzője, a „biológiai nem vs. társadalmi nem” megkülönböztetés ihletője, Simone de Beauvoir eszmevilágát tárgyalja, A nemtől a genderig alcímmel. A kötet szerzője az Universidad Autónoma de Madrid jogfilozófia-professzora, akinek fő kutatási területe Hannah Arendt gondolkodása, valamint a kortárs feminista elmélet.

A sorozatot újságárusok is forgalmazzák, így akár a sarki közértben is beszerezhetők e kötetek, amelyek a filozófiatörténet nemi alapú részrehajlásait változatlanul visszatükrözik. A hatvan kötetből ugyanis mindössze kettő állít női filozófust a középpontba (a 18. rész a már említett Hannah Arendt munkásságával foglalkozik), mintha mondjuk (többek között) Bingeni Szent Hildegárd, Mary Wollstonecraft, Harriet Taylor Mill, Elizabeth Anscombe, Iris Murdoch, Simone Weil vagy Mar­tha Nussbaum, Judith Butler, Ayn Rand, esetleg Heller Ágnes életműve nem érdemelne meg egy-egy önálló munkát.

A könyv, az ismeretterjesztő műfaj minden előnyét és hátrányát tekintve, a primer művek elolvasását nem helyettesíti, ám ideális kiindulás lehet a további tájékozódáshoz. És épp jókor jelent meg, tekintve, hogy a genderellenes kultúrharc képviselői gyakorta igyekeznek, nézetei kifacsarásával Beauvoirt (is) elrettentő példaként felmutatni. Az első bő 60 oldal Beauvoir életútját vázolja fel, a további fejezetek pedig a gondolkodásmódját elemzik, főleg A második nem és Az öregség című művein keresztül. A fordítás, meglepő módon nem használja fel Beauvoir idézett műveinek eddig megjelent magyar verzióit. A második nem esetében erre részleges magyarázatot adhat, hogy a magyar változat egy rövidített és kevésbé jól sikerült angol fordítás alapján készült, a teljes művet ugyanis csak 2009-ben fordították le, és az a változat magyarul még nem elérhető.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.