Balogh Magdolna

  • Balogh Magdolna

Balogh Magdolna cikkei

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

Egyhelyben

  • Balogh Magdolna

Franzent a 2001-ben megjelent, National Book Awarddal díjazott Javítások óta kritikusok és olvasók egyértelműen a kortárs amerikai próza egyik legnagyobbjaként emlegetik. Most megjelent hatodik regénye, a Kereszt­utak a majdani, A Key to All Mythologies (Minden mitológiák kulcsa) című – George Eliot Middlemarchára utaló – trilógia nyitó darabja. A tervezett trilógia egy középnyugati család három nemzedékének történetét meséli el a vietnami háborútól napjainkig.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

Elágazó rejtekutakon

  • Balogh Magdolna

Október 17-én érkezett a lesújtó hír: meghalt Kálmán C. György. Máig felfoghatatlan halálával sokunk vesztett, sokan vesztettek nagyon sokat. Briliáns tehetségű és inspiráló munkatársat, szellemes és jóindulatú vitapartnert az Irodalomtudományi Intézetben és a pécsi bölcsészkaron, gondos szerkesztőtársat számos folyóirat szerkesztőségében, aktív blogolót és kommentelőt internetes fórumokon.

Utazók, nomádok

  • Balogh Magdolna

Különös, nehezen megfogható könyvnek tűnik Olga Tokarczuk magyarul most Hermann Péter nagyszerű fordításában megjelent kötete.

„Az irodalom reményt ad”

  • Balogh Magdolna
Adam Michnik immár három évtizede megjelenő újságja, a Gazeta Wyborcza, amelyről alighanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész közép-európai térség legnívósabb napilapja, 2016 áprilisában különszámot adott ki: aznap a lap valamennyi írását szépírók jegyezték. A különszámhoz Olga Tokarczuk írt előszót: tömören, áttetsző stílusban fogalmazta meg, miként vélekedik a lengyel társadalom állapotáról, miben látja az irodalom szerepét. Esszéjéből áttételesen művészi credóját is megismerhetjük; társadalom-lélektani diagnózisát és az általa javasolt terápiát pedig minden további nélkül általánosíthatjuk, magunkra is érvényesnek tekinthetjük.

Nyomor és tudatlanság

  • Balogh Magdolna
Martin Pollack, a Der Spiegel kelet-európai szerkesztője Galícia. Utazás egy eltűnt világban című munkája után immár másodszor kalauzolja olvasóit az Osztrák–Magyar Monarchia keleti végein fekvő tartományba: a nagy galíciai kivándorlásról tudósító kötetét is Halasi Zoltán értő fordításában kapjuk kézhez.

Az emlékezet kérdőjelei

  • Balogh Magdolna
A Magvető Kiadó újraindított Tények és tanúk sorozatának dokumentumprózája azért számíthat sikerre, mert a személyes tapasztalat hitelesítő pecsétjét üti az elmúlt évszázad sajátos „történelmi kivágatára”. Még akkor is, ha ismerjük az ilyen típusú megnyilatkozások természetes korlátait: a személyes dokumentum az elbeszélő tudatán és sokszor torzító emlékezetén átszűrt tények olykor bizonytalan és ellenőrizendő ismeretéhez juttat bennünket, mintegy feltárva ennek a személyes, szubjektív megközelítésnek belső ellentmondásosságát. Ez érvényes a Hét életem című kötetre is.

Kövess minket: