Balogh Magdolna

A mérgező hagyaték – II. rész

Roman Dmowski élete és műve

  • Balogh Magdolna
  • 2023. augusztus 30.

Tudomány

A lengyel etnikai nacionalizmus főideológusáról szóló esszénk első, múlt heti lapszámunkban megjelent részében nézeteit és történelem­szemléletét foglaltuk össze. Most az 1918-ban függetlenné vált Lengyelországban betöltött politikai szerepét tekintjük át.

A Dmowski-féle modern nacionalizmus, amely a századforduló táján mint „radikális szubkultúra” születik meg, először 1905 körül válik láthatóvá a társadalom számára, s ebben az 1905-ös orosz forradalomnak van döntő szerepe. A forradalom hatására a zsidók az orosz birodalomból nyugatabbra, főleg – az ekkor még értelemszerűen orosz fennhatóság alatt álló – Varsóba menekülnek, s tömeges megjelenésük a városban önmagában is félelmet kelt. A lengyel társadalom konzervatív rétegét megrémíti az erőszakos társadalmi változás továbbterjedésének lehetősége, amit a „szocialista-zsidó összeesküvés” számlájára írnak. Dmowski ért ahhoz, hogy nevet adjon ezeknek a félelmeknek, és politikai tőkét kovácsoljon belőlük. Az antiszemitizmus és az idegengyűlölet gyúanyaga készen áll. Dmowski az, aki 1905-ben a „forradalmár=zsidó” toposzát terjeszti, miközben magát és pártját olyan nyugodt erőként tünteti fel, amely képes e felfordulással szemben biztonságot nyújtani.

Együttműködés vagy harc az orosz megszállóval?

A forradalom első hónapjaiban a Nemzeti Demokrata Párt (NDP) sikerrel használja fel a párt pozíciójának megerősítésére a félelmet a káosztól. Dmowskit magát is megerősítette pozíciójában az 1905-ös forradalom: akkortájt lett a nemzeti demokraták megkérdőjelezhetetlen vezetője. Az elkövetkező évtizedekben újabb sajtóorgánumokat alapítottak, és kiépült a modern tömegpártokra jellemző apparátus: azoknak a közvetlenül Dmowskinak alárendelt aktivistáknak, politikusoknak, újságíróknak a hálózata – Stanisław Kozicki, a Gazeta Warszawska szerkesztője, Wiktor Jaroński, az orosz Duma lengyel klubjának vezető alakja, valamint a legnagyobb példányszámú antiszemita napilap, a Gazeta Poranna 2 Grosze (Kétgarasos Reggeli Újság) főszerkesztője, Antoni Sadzewicz –, akik irányították a párt kampányait, támogatták Dmowski terveit.

Eredendő antiszemitizmusa idővel csak szélsőségesebbé vált: a patriotizmus egyszerűen annyit jelentett, harcolni a „zsidó befolyás ellen”. 1912-ben, amikor Dmowski nem került be a IV. orosz Duma képviselői közé, mert egy ismeretlen baloldali jelöltet választottak meg helyette a zsidó választók támogatásával, bojkottot hirdetett a zsidó üzletekkel szemben, ami nagy veszteségeket okozott a kereskedőknek. A bojkottot természetesen a katolikus egyház is lelkesen támogatta. Amikor 1918 őszén Dmowski a tengerentúlra látogatott, Louis Marshall, az American Jewish Committee elnöke megkérte, hogy vonja vissza a bojkottfelhívást, ő azonban erre nem volt hajlandó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.