KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Az új lélek

Pavel Vilikovský: Egynyári hó

  • Balogh Magdolna
  • 2024. szeptember 25.

Könyv

Pavel Vilikovský (1941–2020) a szlovák posztmodern próza nagymestere volt, igazi sztár, akit nálunk Esterházy Péter szlovák megfelelőjeként szokás emlegetni.

Saját irodalmukban mindketten meghatározó szerepet játszottak a posztmodern eljárásainak honosításában, mindkettejük számára fontos volt Közép-Európa, és a regionalitás tapasztalatában kritikusan és önkritikusan szemlélték a maguk és nemzetük mentalitását és kultúráját. Magyarra eddig nyolc kötetét fordították le, ez a most megjelent munkája, ahogyan az eddigiek is egytől egyig, megint újabb arcát mutatják.

Ebben a rövidebb-hosszabb gondolatfutamokból, feljegyzésekből, töprengésekből álló regényben az egyes szám első személyű elbeszélő felesége szellemi leépülését követi végig: az Alzheimer-kór különböző fázisait beszéli el a kezdeti tünetek megjelenésétől az asszony fokozatos elidegenedésén át a korábbi énjétől, személyiségétől való teljes elszakadásáig, végül a (történetben már nem szereplő) fizikai haláláig.

Mégsem elsősorban a betegségről szól a könyv. A lényegi, egzisztenciális mondandója a Vilikovskýtól megszokott módon többszörösen és gondosan be van csomagolva: mindaz, ami személyes benne, az ironikus és ön­ironikus stílusukkal távolságot teremtő betétek közé ékelve bontakozik ki. Ezt szolgálja a mű sajátos felépítése is: 1-től 5-ig sorjázó arab számok, és a számok után az ábécé betűi jelölik az egyes szövegrészeket, amelyek a rövidebb-hosszabb töprengéseket rögzítik, illetve bizonyos epizódokat beszélnek el. A számok egy-egy témát, a betűk az adott témán belüli folytatást jelzik, ugyanakkor van átfedés is köztük. Az 1-es számmal jelzett szövegrészek a névvel, a név és a személyiség kapcsolatával, az egyediség kérdésével foglalkoznak; a 2-es  számmal jelzettek az elbeszélő hétköznapjainak a feleségtől külön megélt epizódjait beszélik el; a 3-as számmal jelzettek az elbeszélő metafizikai elmélkedéseit jelölik; a 4-es számmal jelzettek az elbeszélő „mostohaikre” (valójában alteregója), a nyelvtudós Štefan és a narrátor beszélgetéseit rögzítik; végül 5-ös számmal a feleség, Magdaléna múltjából idéződnek fel epizódok, illetve a betegség egyes fázisairól olvashatunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.