Az új lélek

Pavel Vilikovský: Egynyári hó

Pavel Vilikovský (1941–2020) a szlovák posztmodern próza nagymestere volt, igazi sztár, akit nálunk Esterházy Péter szlovák megfelelőjeként szokás emlegetni.

Saját irodalmukban mindketten meghatározó szerepet játszottak a posztmodern eljárásainak honosításában, mindkettejük számára fontos volt Közép-Európa, és a regionalitás tapasztalatában kritikusan és önkritikusan szemlélték a maguk és nemzetük mentalitását és kultúráját. Magyarra eddig nyolc kötetét fordították le, ez a most megjelent munkája, ahogyan az eddigiek is egytől egyig, megint újabb arcát mutatják.

Ebben a rövidebb-hosszabb gondolatfutamokból, feljegyzésekből, töprengésekből álló regényben az egyes szám első személyű elbeszélő felesége szellemi leépülését követi végig: az Alzheimer-kór különböző fázisait beszéli el a kezdeti tünetek megjelenésétől az asszony fokozatos elidegenedésén át a korábbi énjétől, személyiségétől való teljes elszakadásáig, végül a (történetben már nem szereplő) fizikai haláláig.

Mégsem elsősorban a betegségről szól a könyv. A lényegi, egzisztenciális mondandója a Vilikovskýtól megszokott módon többszörösen és gondosan be van csomagolva: mindaz, ami személyes benne, az ironikus és ön­ironikus stílusukkal távolságot teremtő betétek közé ékelve bontakozik ki. Ezt szolgálja a mű sajátos felépítése is: 1-től 5-ig sorjázó arab számok, és a számok után az ábécé betűi jelölik az egyes szövegrészeket, amelyek a rövidebb-hosszabb töprengéseket rögzítik, illetve bizonyos epizódokat beszélnek el. A számok egy-egy témát, a betűk az adott témán belüli folytatást jelzik, ugyanakkor van átfedés is köztük. Az 1-es számmal jelzett szövegrészek a névvel, a név és a személyiség kapcsolatával, az egyediség kérdésével foglalkoznak; a 2-es  számmal jelzettek az elbeszélő hétköznapjainak a feleségtől külön megélt epizódjait beszélik el; a 3-as számmal jelzettek az elbeszélő metafizikai elmélkedéseit jelölik; a 4-es számmal jelzettek az elbeszélő „mostohaikre” (valójában alteregója), a nyelvtudós Štefan és a narrátor beszélgetéseit rögzítik; végül 5-ös számmal a feleség, Magdaléna múltjából idéződnek fel epizódok, illetve a betegség egyes fázisairól olvashatunk.