Könyv

A világ újfajta megértése

Olga Tokarczuk: Az érzékeny narrátor. A Nobel-előadás és válogatott esszék

  • Balogh Magdolna
  • 2024. december 17.

Könyv

„…azért vagyunk itt, hogy olvassunk” – olvassuk. Olvasunk, hogy megismerjük és megértsük magunkat és másokat, olvasunk, hogy megismerjük és megértsük a világot (a múltat, a legtágabb értelemben vett szellem, a kultúra értékeit), olvasunk egzisztenciális szükséglettől vezettetve, „életre-halálra”, ahogyan Esterházy Péter írta.

Ahogyan a lengyel írónő A sóba mártott ujj, avagy olvasásom rövid története című írásából megtudjuk, ő is úgy véli, az írónak elsősorban szenvedélyes olvasónak kell lennie. A vonatkozó esszét olvasva nemcsak Tokarczuk irodalmi érdeklődésének intenzív evolúciójáról kaphatunk információkat (miként jutott el a Verne-könyvektől Poe-hoz, majd Kafka, Csehov, Dosztojevszkij, Schulz, Meyrink, Huysmans, Kubin és Roland Topor műveinek világához, végül a két Amerika irodalmához), de kiderül az is, hogyan ébredt rá, hogy az irodalomban a furcsa, a különleges, az uncanny (Freud eredeti terminusa, az Unheimliche kísértetiesnek fordítandó) vonzza elsősorban, hogy lelki gyökerei a „fülledt, rémálmokkal teli” közép-európai homályhoz kötődnek. Végül azt is megtudjuk, mi köze a sónak (Tokarczuknál konkrétan: a Maggi erőleveskockának) az olvasottak megértéséhez…

*

Ez a munkája sem adja magát könnyen. Ahogy korábbi műveiből, főleg a hasonlóan tág perspektívát befogó-kinyitó Nyughatatlanokból ismerhettük, most is hatalmas anyagot mozgat: a legkülönbözőbb tudományterületekről való olvasmányok, filozófiai, etikai, pszichológiai, teológiai, pedagógiai, valamint kultúrtörténeti és irodalomtörténeti hivatkozások sokasága kerül szóba a 2008 és 2020 között keletkezett tizenkét, különböző alkalmakra és más-más közönségnek szánt írásban, amelyeket a Nobel-díj átvétele alkalmából elmondott beszéd írott változata (a kötet címadó esszéje, Az érzékeny narrátor) zár le. Az írói műhelybe bepillantást engedő bensőséges, olykor vallomásos szövegektől a kortárs civilizáció és kultúra bizonyos jelenségeinek, vonásainak kritikáját adó és az irodalom lehetőségein töprengő esszéken át az író új projektjeit bejelentő programírásokig szerteágazó szövegekkel találkozik az olvasó.

Itt olvashatunk először eszmélkedéséről, világszemlélete alapjainak kialakulásáról, amiben elsősorban szülőföldje, Dél-Szilézia sajátos történelmi és demográfiai viszonyai voltak meghatározók. A második világháború után erről a területről a kollektív bűnösség elve alapján kitelepítették az évszázadok óta ott élő német népességet, hogy azután a helyükre telepítsék be azokat, akiknek Lengyelország határainak nyugatra tolása következtében el kellett hagyniuk a szovjetek által megszállt kelet-lengyel területeket. A németek közül sokan ott maradtak, viszonyuk az újonnan érkezettekkel feszült volt. Kétszeresen is magyarázza mindez azt az idegenségtapasztalatot, amely Tokarczuk önazonosságának alapjává lett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.