Könyv

Az egyedüli boldogság

Tove Ditlevsen: Gyerekkor; Ifjúkor; Függés – (Koppenhága-trilógia I–III.)

  • Balogh Magdolna
  • 2024. július 24.

Kritika

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Ditlevsen magánéleti fordulatokban bővelkedő éndrámája olvasmányos, látszólag könnyed stílusa befogadóbarát. Megkapó az elbeszélői hang kendőzetlen őszintesége, amellyel a szerző a saját felnövését, íróvá válását és gyógyszerfüggőségét elénk tárja mindazokkal az akadályokkal és küzdelmekkel együtt, amelyek egy magafajta proletárlány társadalmi felemelkedése előtt tornyosulnak.

Az érdekfeszítően bemutatott életrajzi anyag, a család és a társadalmi környezet érzékletes rajza, a női lét és a saját betegségének nyers és őszinte tárgyalása a művet ki­emelkedővé avatja. Tove Koppenhága egyik munkásnegyedében születik, egy kazánfűtő apa és egy háztartásbeli anya második gyermekeként. A húszas–harmincas évek nagy recessziójának helyi lecsapódásaként Ditlevsenék is osztoznak az ott élő családok többségét sújtó szegénységben: mindennaposak az elbocsátások, általános a munkanélküliség. Tove apja, a szociáldemokrata mozgalomban is aktív munkásember több alkalommal partvonalra szorul. S bár története nem egyedi a Vesterbro negyedben, a családot sújtó szegénységet mindenáron leplezni akarják.

A család mint az elsődleges szocializáció terepe a társadalmi hierarchiát képezi le, maga is elnyomó és diszkriminatív, ez a szülő-gyerek viszonyban is visszaköszön, a horizont már korán kirajzolódó lehatároltságában, ahogy azt a Gyerekkorban olvashatjuk. Az apa progresszivitásának korlátait jól mutatja, hogy bár öntudatos munkásként magától értetődően küzd maga és az osztálya jogaiért, eszébe sem jut kétségbe vonni azokat a merev, évszázados konvenciókat, amelyek lánya szellemi felemelkedése elé akadályokat gördítenek: Tove hamar megmutatkozó íráskészsége és olvasásszeretete ellenére sem merül fel, hogy gimnáziumban taníttassák tovább.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.