Könyv

Az elmúlás ellen

N. Tóth Anikó: A szalamandra mosolya. A selmeci különös hölgy legendáriumából

  • Balogh Magdolna
  • 2023. július 5.

Kritika

A hegyek ölelte kisváros lát­képe és a naivan bájos gótikus Szent Katalin-szobor: a könyv borítóján a vizuális jelek nemcsak a könyv témáját, hanem alaphangulatát is megadják.

A festő a selmecbányai születésű Gwerk Ödön, Szent Katalin a város egyik templomának a névadója volt, a kötetben pedig a felsővidéki bányaváros múltja elevenedik meg, amelynek megidézésében fontos szerep jut a városhoz fűződő legendáknak és anekdotáknak. Ezek egyikéhez kapcsolódik a cím is: a máig Selmecbánya fontos jelképének számító szalamandra a város alapításának legendájára utal, miszerint egy szalamandra mutatta meg egy Sebenitz nevű pásztornak az aranyat és ezüstöt tartalmazó ércek lelőhelyeit. Ezek kitermelése már a középkorban gazdaggá tette a várost, amely a 18. században Magyarország harmadik legnépesebb települése volt. A couleur locale-t a szerzői fotók mintegy kézzelfoghatóvá teszik: a fekete-fehér képeken szalamandrát formázó vaspántos kapubejáratot, klasszicista ablakkeretet, szecessziós reliefet, vetemedett fájú csigalépcsőt látunk, s a szereplőkkel régi házak huzatos padlásaira, a Szent Katalin-templom hűvös támfalainak támaszkodó mellékhajókba, a város körüli hegyekre, a Paradajzra és a Glanzenbergre juthatunk el.

A harminc fejezetből álló kötetet nyitó és záró szöveg (ouverture és coda) fogja keretbe. A könyv sajátos felfedezőút lenyomata: az utcanévből és házszámból álló fejezetcímek egy-egy házhoz vezetnek, hogy aztán „belépve” az ott élők életébe pillanthassunk bele. A történeteket az ott élt vagy megköltött, egyes szám első személyben megszólaló nők mesélik el. E belső monológok rugalmasan foglalnak magukba párbeszédeket vagy idéznek meg korábbi eseményeket. Hol a 15., hol a 18., hol a 20. századba térünk be, s a történetdarabokból így különös mozaik jön létre. Mire a könyv végére érünk, a szövegek a szerző szubjektív várostörténetét is kirajzolják. Az elbeszélők kilétét a tartalomjegyzék helyett található útmutatóban fedi fel az író: túlnyomóan német neveket találunk itt, hiszen az Anjouk által betelepített német (szász és bajor) bányászok lakta településen, Schemnitzben más nemzetiségűek sokáig nem is kaphattak polgárjogot. De a későbbi korok változásainak lenyomataként már szlovák, magyar és cseh nevek is felbukkannak a kötetben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.