Könyv

Határok között

Alena Sabuchová: Seppegők

  • Balogh Magdolna
  • 2023. október 25.

Kritika

Egy fiatal nő, Alena Sabuchová enged a csábításnak, és elkísér egy fotóst a lengyel–litván–belorusz hármas határ környékére, Podláziába (Podlasie).

Mocsarak, erdők, tavak, folyók, köd és ortodox (pravoszláv) falvak. A nőt annyira magával ragadja a vidék, hogy két év alatt tízszer is meg­teszi az utat a Pozsonytól majd’ ezer kilométerre fekvő településekre. Az ottani benyomásait rögzíti ez a könyv, amelynek különlegességét elsősorban az adja, hogy hírt hoz egy alig ismert világról. A jellemzően határvidékek körül elterülő kulturális zárványok mindenkori sajátossága a vallások, nyelvek, etnikumok keveredéséből létrejövő izgalmas másság. E podláziai táj eldugott kis településein a lengyel–fehérorosz etnikum meg a katolicizmus és az ortodoxia keveredése mellett a néphagyomány egészen sajátos megnyilvánulásaival is találkozhatni: jelentős és nem szokványos idegenforgalmat generálnak arrafelé a seppegők: olyan, ráolvasással gyógyító ortodox (pravoszláv) vallású nők (illetve olykor, kivételképpen férfiak), akik a „gyógyítás” során pogány praktikákat vegyítenek keresztény elemekkel. Az ország minden részéből, de még külföldről is sereglenek oda azok, akik testi, lelki bajaikra a seppegőktől várnak gyógyulást.

Ez a különleges közeg felkínálja egy szociográfiai ihletésű mű lehetőségét, vagy akár egy olyan néprajzi tanulmányét, amely azt mutatja be, hogyan működnek ma a zárt közösségekben tartósan fennmaradó folklór hagyományok. Sabuchová mégsem ebbe az irányba indul el, hanem fikciós művet ír (szereplőinek más nevet ad, a falvakat kitalált nevekkel ruházza fel: így lesz a cselekmény fő színhelye két beszélő nevű falu, Święta–Szent és Ból–Fájdalom). Bár a seppegőkről egyénített portrékat közöl a műben, ezek a nem kevés iróniával megjelenített figurák, s az általuk űzött gyógyító praktikák bemutatása csak háttérként szolgál két tizenéves lány felnövéstörténetéhez: egyikük a történet (névvel nem jelölt) fő elbeszélője, másikuk a sírásó lánya, Dorota.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.