Bence Erika
Bence Erika cikkei
Géczi János: Római foszlányok. Műhelynapló
Különleges bédekker, amelyben a tudós, a költő és a képzőművész fedezi fel, próbálja megérteni és leírni a várost. (A cím a szerző képzőművészeti alkotásai, a kollázsok és dekollázsok létrejöttére utal.)
Tóth Gábor Ákos: Törik, nem hajlik
A 21. századi család válsága – ami mögött múltban gyökeredző rossz életvezetési modellek és szerepminták húzódnak – markánsan tematizálja a kortárs magyar regényirodalmat.
Zsidó Ferenc: A fák magukhoz húzzák az esőt
A regény főhősének, a huszonkét éves Desági Antalnak már a neve is beszédes: Antinak hívja mindenki.
Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes
A mértéktartó és kimért elbeszélői nyelvhasználat dinamikussá és rokonszenvessé teszi az író első regényét.
Mi történik a föld alatt?
A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.
Bíró Péter: Hosszú árnyék
Egy „újkori” bűnregény, amelyben az elbeszélőt a konkrét bűncselekményeknél sokkal jobban foglalkoztatják a társadalmat, illetve a szűkebb közösségeket átható olyan bűnök, mint a csalás, a korrupció, a hazugság.
Az idő krokodilszeme
Nem az apa, csak az emléke: az utolsó, rögzült, az emlékezet mélyén „bebalzsamozott”, mozdulatlanná szilárdult képe jelenik meg Lisszabonban, ahol a lánya – a családi Bibliába írt bejegyzés szerint Andrea, az ismerősei számára Verocska – él férjével, Teóval és a gyermekeivel.
Boldogtalanság, gyere haza
Ahogy egy kritikusa is megjegyezte, „van, akinek ez idegesítő”. Igen, lehet zavaró az író „kalandozó” beszédmódja, ahogy belekezd egy mondatba, majd abban egy újabbat generál, csak mert más téma jutott eszébe; vagy ahogy letér a megkezdett csapásról, hogy aztán oldalakkal később térjen vissza hozzá.
Szövegirodalom – ma?
A múlt század nyolcvanas–kilencvenes éveiben (nagyjából az ezredfordulóig) nagy „divatja” volt az intellektuális prózának is nevezett posztmodern szövegirodalomnak, amely (nagyon leegyszerűsítve) nem a történetekről, hanem a nyelv lehetőségeinek értelmezéséről „szól”, intertextusokkal való pazar játékokkal, irodalmi reflexiókat működtetve.
Elhallgatás és hárítás
Az amerikai kivándorlásra vonatkozó címbéli reflexió többször is előfordul a regényben. Kiss Béla, a cinkotai sorozatgyilkos szájából cinikusan hangzik, míg a harmadik fejezetben szereplő Mária szélhámos és hűtlen jegyese, Mihály a megbánás nem túl hiteles hangján invitálja erre a lányt.
Történetből történetbe
A könyv első fejezetének novellái időtlen térbe helyezik a névtelen Fiú történetét, mely így – az elsőszülött vagy a tékozló fiú toposzától a krisztusi jelentésekig – elvont, mitológiai, bibliai és tropikus, vagy akár popkulturális tartalmak közvetítője lehet.