Visszhang: könyv

Zsidó Ferenc: A fák magukhoz húzzák az esőt

Visszhang

A regény főhősének, a huszonkét éves Desági Antalnak már a neve is beszédes: Antinak hívja mindenki.

A megyeszékhelyen nevelkedett és adóellenőrként dolgozó fiatalember sehol nem találja a helyét, ezért költözik ki nagyapja birtokára: egy nevenincs falucskába, ahol – úgy gondolja – nem csak természetközeli életet élhet, de a székely hagyományokat is visszasajátíthatja. Vállalkozása nagy kudarccal ér véget, valósággal vissza kell menekülnie a városba. Anti nem tud beilleszkedni, és elsősorban azért nem, mert az a székely mentalitás és életforma, amelyről legendákat mesélnek, nem létezik már (2015 táján járunk).

Anti a várt idill helyett az intrikák, a hazugság és a kapzsiság uralta világba csöppen. A falusiak kirekesztők, Anti olykor durvább és agresszívebb megnyilvánulásokkal is szembesül. Kevés olyan kivétel akad, mint amilyen a jóindulatú Bíró házaspár. Az ő alakjuk viszont meglehetősen idealizáltra sikeredett, ezért életszerűtlenül hat. Az elbeszélt időben úgy viselkednek, mintha sosem jártak volna a portájuk határain kívül, és nem is a múlt században rekedtek, hanem „visszamentek” egyenesen a tizenkilencedikbe.

De a legnagyobb gond a regénnyel mégis az, hogy a regionális irodalom határain kívül nem valószínű, hogy komoly megszólító erővel bír, és egyáltalán nem a tájnyelvi szövegalkotása miatt. Nagy kérdés az, hogy Erdélyről ma a szénaberakás vagy a tyúktetvek irtásának részletes leírásával érdemes-e beszélni a székely identitás válságmodelljeinek bemutatása helyett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.