Visszhang: könyv

Géczi János: Római foszlányok. Műhelynapló

Visszhang

Különleges bédekker, amelyben a tudós, a költő és a képzőművész fedezi fel, próbálja megérteni és leírni a várost. (A cím a szerző képzőművészeti alkotásai, a kollázsok és dekollázsok létrejöttére utal.)

A 78 rövidebb-hosszabb bejegyzés közül több olyant is találunk, amelyekben Géczi legutóbbi köteteinek versírási „technikájára” ismerünk, ahogy például a Szűz a gyermekkel… címadó versében Leonardo da Vinci Szent Anna harmadmagával című festményét, illetve más, ismert reneszánsz remekműveket „olvas verssé”. A poétikus nyelvhasználat a könyv valamennyi darabját áthatja, egy-egy szövege prózaversként (is) működik, míg más esetben a tárcanovella elemeit hordozza magában a bejegyzés. Ilyen például a harmadik, Nem lehetett kétségem… kezdetű fragmentum, ahol a gasztronómiai élmények leírása olvad bele a szegények templomkórházából kialakított emlékhely látványába, s a mögötte húzódó, el nem mondott döbbenetes tragédiákba.

A rózsakutató figyelmét és érdeklődését olykor egy-egy illat, máskor a Mária-kultusz jegyében fogant bizánci ikonográfia kelti fel a Santa Maria in Portico barokk díszítőelemei között. Megint máskor az articsókáról értekezik a tudós szemlélődő, de a római borokról is érzékletes beszámolót olvashatunk. Az európai irodalom vagy kultúratörténet jelenségei mellett a magyar és a regionális válik élesebbé. Erről szól például a 44. vagy az 51. bejegyzés, amelyekben „mások” (Ady Endre, Nemes Nagy, Vas István, Tolnai Ottó etc.) Róma-tapasztalatáról beszél.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.