Mi a költészet? A kötet lírai alanya a belső borítólapon közzétett reflexiójában azzal kecsegtet, hogy igenis lehetséges erre a végtelenül elvont kérdésre válaszolni. És egyáltalán nem esünk a poétikai tájékozatlanság hibájába, ha ezt a beszélőt teljes mértékben azonosítjuk a szerzővel, a lecsúszott, szenvedélyfüggő költő szerepét hús-vér valóságában vállaló és megtestesítő Peer Krisztiánnal.
Nem minden regény tekinthető történelminek, még ha a történelem valamely korszakát ábrázolja is, ha egyébként a történet nem a műfajtípus eljárásai szerint építkezik – például ha a háttérként megjelenített korszak nem képez jelentést az elbeszélésben.
Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.
Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.
Sok évtized eltelt már azóta, hogy M. M. Bahtyin előadta elméletét a regény műfaji sajátosságairól.
Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.
Képzeljük el, hogy minden úgy van, mint a valóságban, csak épp a visszáján: (rém)álmaink, babonáink és lidérceink életre kelnek, míg egykori polgári életünknek már csak az emléknyomai vesznek körül!
A címadó versben egy profán motívum indítja el az asszociációs láncot.
Különleges bédekker, amelyben a tudós, a költő és a képzőművész fedezi fel, próbálja megérteni és leírni a várost. (A cím a szerző képzőművészeti alkotásai, a kollázsok és dekollázsok létrejöttére utal.)
A 21. századi család válsága – ami mögött múltban gyökeredző rossz életvezetési modellek és szerepminták húzódnak – markánsan tematizálja a kortárs magyar regényirodalmat.
A regény főhősének, a huszonkét éves Desági Antalnak már a neve is beszédes: Antinak hívja mindenki.
