Könyv

Égen, földön, vízen

Török Ábel: A harmadik ég

Kritika

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

A világ vége motívum metaforikus és valóságos jelentésében is érvényesül a szövegben. A „világnak rengeteg vége van”, szögezi le az elbeszélő rögtön az első mondatban, de az elbeszélés fonala a valóságban is északi tájakra vezet, legalábbis abban az értelemben, hogy tere Észak toponímiáiból építkezik, bár konkrét helyneveket egyáltalán nem jelöl meg. Mintha nemcsak metaforikus, hanem földrajzi értelemben is két világ határán járnánk, közel a sarkkörhöz, de az örök jég birodalmán még innen. A tenger télen befagy, fél évig nem jön fel a nap, sarki fény vetül a tájra. De nyáron kivirágzik a mező, beérik a kenyérgabona, az emberek nyárünnepet ülnek. Juhokat és rénszarvasokat tenyésztenek, vadásznak, halásznak. Nem keresztény, de nem is vallástalan világ ez, természethívő emberekkel, akik a jelenségeket (a tengert és a tavakat, az erdőt és a fáit, az állatokat és a növényeket) megszemélyesítik. Társadalmi szerveződésük közösségi, életvezetésük munkamegosztáson és cserekereskedelmen alapul. Nem ismeretlenek azonban előttük a civilizáció újabb jelenségei sem; legalábbis azok, akik korábban (akár kényszerűségből, akár a felfedezés igényével) elhagyták már a vidéket, soktornyú nagyvárosokról is beszélnek a fiatalabbaknak.

Az elvágyódás és a vándorlás az ismeretlenbe(n) – mint a mesékben és a regékben – szint­úgy meghatározó összetevője e világnak. Dómar, a történet főhőse a szenvedélyfüggő, frusztrált és ebből kifolyólag bántalmazó apja, Bölverk miatt kényszerül belevetni magát az ismeretlenbe. Útja a kelet-közép-európai népmesék világából ismert törvényszerűségek szerint alakul: vándorútja során számtalan veszéllyel néz szembe, próbatételeken esik át: legyőzi és megszelídíti az útjába kerülő antropomorf lényt, egy farkast, aki így a társává szegődik. Majd a rengeteg mélyén éldegélő vén anyóka szolgálatába szegődik, aki halála előtt reá hagyományozza varázslatos virá­gait és tudását. A szolgálat leteltével térhet vissza szülőfalujába, ahol gyermekkori szerelme, Katla várja vissza.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?