Visszhang: könyv

Tóth Gábor Ákos: Törik, nem hajlik

Visszhang

A 21. századi család válsága – ami mögött múltban gyökeredző rossz életvezetési modellek és szerepminták húzódnak – markánsan tematizálja a kortárs magyar regényirodalmat.

Ez a könyv azzal tér el a gyermekkori traumákból kibomló betegségregényektől, hogy nem az utódok, hanem a szülők perspektívájából látjuk a katasztrófát. Az apa ír naplót, miután néhány hét híján nagykorú lányuk elhagyja közös otthonukat.

A megtévesztő fülszöveg amerikai thrillerekbe illő gyermekeltűnési tragédiát sejtet, miközben itt nem klasszikus szökésről van szó, hanem arról a természetes folyamatról, amelynek során a felnőtté érő gyermek egyszerűen „leválik” a szüleiről. Mi több, a lány nem is tűnik el teljesen, csak épp a szakítás sikerült – mindkét fél önzéséből kifolyólag – rapszodikussá. Bizonyos szintig érthető a szülők kétségbeesése is: intoleráns világunkban felkészületlenül érte őket az az üresség és céltalanság, amit korábban a gyermeknevelés felelőssége kanalizált az életükben. Viszont néhány mozzanat az értetlenségükre is rámutat. Az anya azt hozza fel, hogy a lányuk „szétrobbantotta a rózsaszín babaszobát” a családjukban, ami saját szülői éretlenségükre és felkészületlenségükre is vonatkozik. Az apa végül eljátszik a lehetőséggel, hogy „új életet” kezdenek, extrém kalandokról képzelődik, amelyek feledtethetnék velük a gyermek távozása miatti magányukat. Aztán marad minden a régiben, mert ebből, a gyermekneveléssel kitöltött „kvázi fiatalság” állapotából tulajdonképpen nem is szeretnének kilépni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.