Visszhang: könyv

Tóth Gábor Ákos: Törik, nem hajlik

Visszhang

A 21. századi család válsága – ami mögött múltban gyökeredző rossz életvezetési modellek és szerepminták húzódnak – markánsan tematizálja a kortárs magyar regényirodalmat.

Ez a könyv azzal tér el a gyermekkori traumákból kibomló betegségregényektől, hogy nem az utódok, hanem a szülők perspektívájából látjuk a katasztrófát. Az apa ír naplót, miután néhány hét híján nagykorú lányuk elhagyja közös otthonukat.

A megtévesztő fülszöveg amerikai thrillerekbe illő gyermekeltűnési tragédiát sejtet, miközben itt nem klasszikus szökésről van szó, hanem arról a természetes folyamatról, amelynek során a felnőtté érő gyermek egyszerűen „leválik” a szüleiről. Mi több, a lány nem is tűnik el teljesen, csak épp a szakítás sikerült – mindkét fél önzéséből kifolyólag – rapszodikussá. Bizonyos szintig érthető a szülők kétségbeesése is: intoleráns világunkban felkészületlenül érte őket az az üresség és céltalanság, amit korábban a gyermeknevelés felelőssége kanalizált az életükben. Viszont néhány mozzanat az értetlenségükre is rámutat. Az anya azt hozza fel, hogy a lányuk „szétrobbantotta a rózsaszín babaszobát” a családjukban, ami saját szülői éretlenségükre és felkészületlenségükre is vonatkozik. Az apa végül eljátszik a lehetőséggel, hogy „új életet” kezdenek, extrém kalandokról képzelődik, amelyek feledtethetnék velük a gyermek távozása miatti magányukat. Aztán marad minden a régiben, mert ebből, a gyermekneveléssel kitöltött „kvázi fiatalság” állapotából tulajdonképpen nem is szeretnének kilépni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."