Visszhang: könyv

Markó Béla: A nem létező ország

Visszhang

Sok évtized eltelt már azóta, hogy M. M. Bahtyin előadta elméletét a regény műfaji sajátosságairól.

Elképzelhető, hogy az eltelt idő alatt állandósultak és szabályszerűvé váltak az akkor még alakulóban levőnek vélt műfaj karakterisztikái. Hogy összetett és sokféleképpen értelmezhető formáról van szó, jól jelzi, hogy befogadói szinteken ma is számtalanszor vetődik fel a kérdés: az olvasott mű regény-e, s ha az, miképp az? Markó a lehető legtágabb meghatározást adta: próza.

Néhány oldalas szövegei rövidtörténetek: szabálytalan novelláknak, tárcáknak tekinthetők, de regénnyé szerveződő rövid fejezeteknek is, amelyekben a szerző emberi, írói és politikusi életpályája egy-egy mikrorészletét nagyítja fel a gyermekkortól a visszatekintés aktuális idejéig. Én regénynek tekintem e művet, így is olvastam.

Az epikus beszédmódja mögül mégis folyamatosan előtüremkedik a lírikus hangja: a tömör, rövid mondatok, az utalásokat rejtő, metaforikus nyelv ugyanannyit elmond és kifejez számunkra a megjelenített világ dolgairól, mint az epikai ábrázolás eszköztára. A gyermekkorról mesélő részek nemcsak a későbbi költő és politikus nyelvi és magatartásmintáit mutatják meg (például a mesemondó nagyanya alakja, a családi szerepek és helyzetek megrajzolása révén), de hatásos módon érzékeltetik a gyermek- és diákkor látszólag szokványos eseményei és jelenségei mögött húzódó közösségi tragédiákat a ceauşescui diktatúra félelmei­től a rendszerváltás traumáin át a drámákig, amelyek ott lapulnak a közéletiség útvesztőiben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.