Götz Eszter

Szórólapozással kezdték, de már a városrészük jövőjéért küzdő csoportok összefogásánál tartanak a kispesti és ferencvárosi Kiserdővédők, akik szeretnék megértetni: az erdő nem üres terület.

Aranyossi Magda neve néhány évtizede még ismerősen csengett a párttörténeti irodalomban, bár erős a gyanúm, hogy az 1948 és 1963 között írt könyvei közül alighanem több is ott lehetett a Centrális Galériának azon a 2012-es kiállításán, amelyik az Egyetemi Könyvtár soha ki nem kölcsönzött tételeivel szembesítette a közönséget.

Aranyossi Magda neve néhány évtizede még ismerősen csengett a párttörténeti irodalomban, bár erős a gyanúm, hogy az 1948 és 1963 között írt könyvei közül alighanem több is ott lehetett a Centrális Galériának azon a 2012-es kiállításán, amelyik az Egyetemi Könyvtár soha ki nem kölcsönzött tételeivel szembesítette a közönséget.

A 20. század legismertebb festője volt, eleven ikon, botránykeltő sztár, akinek hatása a halála után jó harminc évvel sem évül el; ma is bármit el lehet adni, amin a motívumai felbukkannak. De ahogy lenni szokott, éppen ettől lett idegen.

Most megjelent kötete, A Láthatatlan elkövetők egy 75 évvel ezelőtti tömeggyilkosság történetéből kiindulva azt vizsgálja, hogyan kerülnek nők a szélsőjobboldalhoz. Pető Andreával arról is beszélgettünk, mi következik abból, ha a hatalom definiál­ja a nők szerepét a családon belül.

Az olvasó igyekszik is rajta maradni a kijelölt útvonalon, de egyre kétségbeesettebben keresi a jelzéseket: ki, hol, mikor, és főleg minek?

Pető Andrea most megjelent kötete, a Láthatatlan elkövetők egy 75 évvel ezelőtti tömeggyilkosság történetéből kiindulva azt vizsgálja, hogyan kerülnek nők a szélsőjobboldalhoz. A történésszel arról is beszélgettünk, mi következik abból, ha a hatalom definiál­ja a nők szerepét a családon belül.

Christoph Ransmayr 2016-ban írt és 2018 végén magyarul is megjelent regényének cselekményét három bővített mondatban össze lehet foglalni. Mégis, aki felüti a könyvet, hosszú időre elvész a világában, és a végére érve sem egykönnyen kavarodik ki onnan.

Építészet, film, játéktervezés, szamizdatkiadás – Rajk László mindegyikben a teret, a tér kínálta szabadságot kereste. Most is ezt teszi, a 70. születésnapjára kiállítással lepi meg magát és a közönséget, a tárlaton szoborszerű térmodellekkel és a közéletből kiírt fogalmak „visszaírásával” tágítja a kulturális teret.