Túlmagyarázott, mégis kibogozhatatlan szüzsé

  • Götz Eszter
  • 2019. augusztus 10.

Sorköz

Az olvasó igyekszik is rajta maradni a kijelölt útvonalon, de egyre kétségbeesettebben keresi a jelzéseket: ki, hol, mikor, és főleg minek?

Fülledt századfordulós félhomály, ízes részletekkel megtámasztva; zsakettes urak és mindentudó főpincérek, libabőröző női vállak világába húzza be az olvasót Földvári-Oláh Csaba harmadik regénye.

Krimit ígér, izgalmas kétarcú történelmi regényt, lélektani hitelességet, és nevezett olvasó igyekszik is rajta maradni a kijelölt útvonalon, de egyre kétségbeesettebben keresi a jelzéseket: ki, hol, mikor, és főleg minek?

false

A cím­adó kávéházban lebzselő, Kossuth temetéséről és a Hentzi-szobor elleni merényletről pletykáló pesti úrfiak jelenetei egy mai sztorival váltakoznak, hol itt kell értenünk a cselekményt, hol ott, ráadásul az itt és az ott gyanúsan összekeveredik, a pikolók mellett hirtelen megjelenik egy farmernadrágos alak –

feladnám, de bosszant,

hogy ennyire nem értem, mit is olvasok.

A millenniumi közeg részleteit a szerző láthatóan a korabeli novellairodalomból meríti, de inkább egy műgyűjtő privát élvezetét tapogatjuk ki a miliő mögött, mintsem valódi regényidőt és -teret. A mai cselekmény pedig, a kiégett milliomos tragédiája, akit a nők már nem, csak a cipősarkak pengése tud izgalomba hozni, és az ő vágyait kiszolgáló gépezet, benne kurvákkal, rúdtáncosokkal, egy kreatív tehetségű bölcsésszel és egy Bulgakov tollára kívánkozó sátáni figurával, a szociografikus részletek ellenére is inkább közhelyes, mint életszerű.

A végeredmény a férfilélek bugyrainak feltárása helyett a kétféle idősík között csapdában rekedt, túlmagyarázott, mégis kibogozhatatlan szüzsé. És a düh, hogy egy jó képességű írástudó regényírás helyett az olvasó tudatos megvezetésében leli örömét.

Scolar, 2018, 255 oldal, 3750 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.