Könyv

Centrál

  • Götz Eszter
  • 2019. július 27.

Könyv

Fülledt századfordulós félhomály, ízes részletekkel megtámasztva; zsakettes urak és mindentudó főpincérek, libabőröző női vállak világába húzza be az olvasót Földvári-Oláh Csaba harmadik regénye. Krimit ígér, izgalmas kétarcú történelmi regényt, lélektani hitelességet, és nevezett olvasó igyekszik is rajta maradni a kijelölt útvonalon, de egyre kétségbeesettebben keresi a jelzéseket: ki, hol, mikor, és főleg minek? A cím­adó kávéházban lebzselő, Kossuth temetéséről és a Hentzi-szobor elleni merényletről pletykáló pesti úrfiak jelenetei egy mai sztorival váltakoznak, hol itt kell értenünk a cselekményt, hol ott, ráadásul az itt és az ott gyanúsan összekeveredik, a pikolók mellett hirtelen megjelenik egy farmernadrágos alak – feladnám, de bosszant, hogy ennyire nem értem, mit is olvasok. A millenniumi közeg részleteit a szerző láthatóan a korabeli novellairodalomból meríti, de inkább egy műgyűjtő privát élvezetét tapogatjuk ki a miliő mögött, mintsem valódi regényidőt és -teret. A mai cselekmény pedig, a kiégett milliomos tragédiája, akit a nők már nem, csak a cipősarkak pengése tud izgalomba hozni, és az ő vágyait kiszolgáló gépezet, benne kurvákkal, rúdtáncosokkal, egy kreatív tehetségű bölcsésszel és egy Bulgakov tollára kívánkozó sátáni figurával, a szociografikus részletek ellenére is inkább közhelyes, mint életszerű. A végeredmény a férfilélek bugyrainak feltárása helyett a kétféle idősík között csapdában rekedt, túlmagyarázott, mégis kibogozhatatlan szüzsé. És a düh, hogy egy jó képességű írástudó regényírás helyett az olvasó tudatos megvezetésében leli örömét.

Scolar, 2018, 255 oldal, 3750 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.