Könyv

Az ember, aki szépséget evett

Salvador Dalí: Salvador Dalí titkos élete

  • Götz Eszter
  • 2019. szeptember 8.

Könyv

A 20. század legismertebb festője volt, eleven ikon, botránykeltő sztár, akinek hatása a halála után jó harminc évvel sem évül el; ma is bármit el lehet adni, amin a motívumai felbukkannak. De ahogy lenni szokott, éppen ettől lett idegen.

Salvador Dalí vibráló fantáziájából az utókor kimazsolázta a vizuális poénokat, és ahogy ezek művészetből közhellyé lettek, szépen el is fedték a festészetét. A tökéletes gátlástalansággal megfestett, tudatos analízis alá vett víziókból, amelyek a test, az érzékek, az intelligencia és a vágyvilág kölcsönhatásait elemzik, eltűnt az összetartó gondolat, és elemeikre hullottak a tömegkultúra fogyasztói közegében. Ezért is övezi valamiféle szent borzadály az önéletírásait: nehéz szembenézni azzal a nyílt, provokatív őszinteséggel, amivel Dalí feltárja önmagát, mert minden sorában elvárja az olvasótól, hogy az maga teremtse meg a kohéziót a látomások, a gesztusok és az életmű között.

Az 1941-ben befejezett első kötet most a Helikon gondozásában és Balla Katalin fordításában ismét olvasható magyarul, talán azt remélve, hogy nagyobb figyelem jut rá, mint a 2007-es kiadásra. Némileg megtámogatja a Dalí-reneszánszt a Magyar Nemzeti Galériában ezen a nyáron látható szürrealizmus kiállítás, ahol a spanyol festő néhány ikonikus vászna is szerepel. De alighanem erősebb érv mellette az eluralkodó kor- és közhangulat: mintha már megint nyakig gázolnánk a szürreáliákban. Dalí is tudomásul vette azt, ami körülötte folyt, a spanyol polgárháborút, a harmincas évek egymás torkának ugró ideológiai irányzatait, Európa fasizálódását, a világháborút, de azon túl, hogy elbújt előle, nem volt dolga vele.

A kötet egy őrült zseni elméjének formálódását rögzíti a születés előtti élményektől – ezeket nagy élvezettel és nem kevés önteltséggel osztja meg az olvasóval – a gyerekkorán át az érés és a kiteljesedés időszakáig. Szinte kéjeleg a nyíltságban, a gyerekkori gonoszkodásoknak ugyanúgy tanúivá teszi az olvasót, mint festővé érésének, a gyakori maszturbálásoknak, a torz szépség és a különleges ételek iránti vad vonzódásnak, a napokig tartó érzékorgiáknak, melyeket a 24 éves koráig szűzen maradt fiatalember valóságos parsifaliádákként élt meg.

Nem könnyű olvasmány, ide-oda ugrál az esztétikai manifesztum és a napló, a művészetelmélet és az anekdotázás között, ugyanakkor mindvégig érezzük, milyen tudatosan építi fel Dalí önmagát mint celebet. Tudja, mi kell a hírnévhez: „A dinamit feltalálása után minden, ami nem robbant, észrevétlen maradt.” Négyszáz oldalon keresztül nem engedi lankadni az olvasót, sem a nyílt önimádat, sem a profetikus elhivatottság, sem a szarkasztikus öngúny nem hitelteleníti a teljes kitárulkozást. Úgy vájkál saját elméjében és érzékeiben, mintha egy gigászi emberkísérlet irányítója lenne, de ennek célja nem a személyiség feltárása. Éppen itt van a csavar: a látszat ellenére Dalí nem magáról mesél, hanem a szépség megéléséről, bekebelezéséről. Amikor kamaszkori szerelmét kínozza („azt akartam, hogy dögöljön meg”), a kielégítetlen vágy gyönyörének misztériumát fogalmazza meg. Amikor a saját testét vagdossa össze, a jelenet zagyvasága ellenére is lételméleti alapkérdéseket feszeget. Egyetlen motivációja, a kíméletlen szépségkeresés nagyon is tisztán látó világnézettel ajándékozta meg. Az avantgárd művészet talán legeredetibb alkotójaként kimondta azt, amit még ma, több mint nyolcvan évvel később is csak óvatosan fogalmazgatunk: „...a materializmus a legkoncentráltabb gyűlölet mérge lesz, melybe a népek végül belehalnak.”

Fordította: Balla Katalin. Helikon, 2019 (második kiadás), 400 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.

Te kinek képzeled magad?

Miután leérettségiztek, összehoztak egy zenés darabot a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatos diákjai arról, hogyan élték meg konfliktusaikat az igazgatónővel, aki fideszes önkormányzati képviselő. Az előadás kész, fesztiválon szerepelnek vele.