Könyv

Michelle Obama: Így lettem

  • Götz Eszter
  • 2019. június 1.

Könyv

A leköszönő amerikai elnökfeleségek sorra megírják visszaemlékezéseiket. Laura Bush finoman föllebbentette a függönyt a Fehér Ház mindennapi működéséről, Hillary Clinton végigelemezte a világ helyzetét, a házassága buktatóit, és annak az útnak a kezdetét, ahogy feleségből politikussá lett. Michelle Obama is megírta a magáét, de ez egy csöppet sem hasonlít az előzőkhöz. Ahogyan ő maga sem az elődjeihez.

Könyve nem annak a nyolc évnek a történetéről szól, amit elnök férje mellett átélt. Inkább arról beszél, hogy a Chicago gettósodó részéről jövő, élénk eszű, munkásosztálybeli fekete lány hogyan építette föl a személyiségét, hogyan birkózott meg a feketéket illető „más mércével”, hogyan tudott kiemelkedni a zárt társadalmi keretből. Nem szór közhelyeket és nem hajlik a cukiskodásra, ahogyan ezt tapasztalhattuk már akkor is, amikor reflektorfényben élt. Egy szuperhatalom elnöke mellett is legelsősorban feleség és anya maradt, akinek fontos, hogy a gyerekei egészséges ételeket egyenek, normális kamaszkort éljenek és feketeként egyenlők lehessenek. Michelle Obama ezt a tempót vitte tovább: saját családja mellé egyszerűen örökbe fogadta az amerikaiakat.

Nem mond véleményt a politikusokról (Donald Trump azért kap néhány dühödt oldalvágást), nem szórakoztatja az olvasót intim pletykákkal, nem fáraszt jelszavakkal az amerikai nép méltóságáról, a demokrácia szentségéről.

Talán épp az a titka, hogy mindvégig, a legkeményebb kampányok idején is normális, egyszerű ember tudott maradni.

Fordította: Weisz Böbe, Andó Éva. HVG Könyvek, 2018, 440 oldal, 4900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”