helyrajzi szám

Nemzetközi építészkongresszust rendeztek 1930-ban Budapesten, mint­egy ötszáz résztvevővel.

Az 1970-es évek végén gyakran emlegették a kőbányai városközpont rekonstrukcióját.

A Blaha Lujza téri szökőkút lassan, de biztosan pusztult le.

Az Állami Alkalmazottak Horthy Miklós Gyógy­intézetének létrehozásáról már 1930-ban törvény rendelkezett, de a tervek csak évekkel később készültek el.

Az első pesti lóvasút 1866-ban indult a mai Kálvin tér és Újpest határa között, a második vonal két évvel később a Városligettől a Józsefvárosi pályaudvarig. 

Az olyan épület, mint amilyen a szakmunkásképző volt, feltűnő látványosságnak számított.

A Munkás Szent József nevet viselő templomot 1932 júniusában szentelte fel a váci püspök.

A főváros lakossága, de különösen a zuglóiak 1961 őszén nagy várakozással tekintettek a Bosnyák téri vásárcsarnok átadására.

Az ötven évvel ezelőtti augusztus 20. nemcsak a tűzijáték és a vízi parádé miatt volt nevezetes.

A budapesti metrót 1950-ben kezdték építeni és az eredeti tervek szerint 1954-ben adták volna át, ám ekkor még az alagutaknak a harmada sem készült el.

Reggelig sorolhatnánk az abszurd, jelentéktelen, megalomán, ízléstelen példákat – ugyanakkor remekműveket is –, de akad egy olyan síremlék az Új köztemetőben, amely e hatalmas mezőnyben is párját ritkítja.

Az Árpád út és az István sarkán új áruházat avattak 1952-ben