helyrajzi szám

Moszkva téri mozaik

Lokál

Budapesten az utcák átnevezése (majd visszanevezése) olyan jelképesnek vélt, ám végeredményben kisszerű politikai gyakorlatnak tekinthető, amely végigkísérte a főváros történetét.

Sokat elárul, hogy a rendszerváltás után, 1989 és 1997 között mintegy 950 új budapesti utcanév született, és ebből körülbelül 400 a régiek visszaállítása volt. Ekkor úgy tűnt, hogy egy ideig csak indokolt esetekben kerülhet sor további változtatásokra, de 2011-ben újabb átkeresztelési hullám vette kezdetét, s világossá vált, hogy „indokolt eset” bármi lehet. „A közterületeket történelmi időszakokban szokták átnevezni, a jelenlegi időszakról pedig sokan úgy gondolják, hogy most fejeződik be a rendszerváltás” – nyilatkozta az akkori főpolgármester-helyettes, György István, amikor megkérdezték, hogy miért éppen a Köztársaság tér nevét kellett II. János Pál pápa térre változtatni.

A Köztársaság tér mellett a Moszkva tér elveszejtése váltotta ki tizennégy évvel ezelőtt a legzajosabb reakciókat, a Policy Solutions közvélemény-kutatása alapján a budapestiek 62 százaléka elutasította Tarlós István főpolgármester javaslatát a Széll Kálmán tér elnevezés visszahozatala kapcsán. 2011. május 22-én, a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom demonstrációján a térre koporsót vittek „Moszkva tér, élt 60 évet” felirattal, de ez sem hatotta meg a döntéshozókat.

A kritikusok szerint a régi elnevezés visszaállítása Széll Kálmán viszonylagos ismeretlensége, illetve hazafias cselekedeteinek hiánya miatt sem lett volna indokolt, de fő érvük az volt, hogy a tér csak 22 évig (1929 és 1951 között) viselte az egykori miniszterelnök nevét, szemben a 60 évnyi Moszkva térrel. Arról viszont megfeledkeztek, hogy az 1951-es évjáratú elnevezés legfeljebb a Szabad Nép szerint lett a dolgozók akaratából, s valójában ugyanabból a politikai akaratból fogant, mint pár évvel korábban a Sztálin út, a Vorosilov út, a Tolbuhin körút, nem beszélve a megannyi Vörös Hadsereg útjáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.