helyrajzi szám

Moszkva téri mozaik

Lokál

Budapesten az utcák átnevezése (majd visszanevezése) olyan jelképesnek vélt, ám végeredményben kisszerű politikai gyakorlatnak tekinthető, amely végigkísérte a főváros történetét.

Sokat elárul, hogy a rendszerváltás után, 1989 és 1997 között mintegy 950 új budapesti utcanév született, és ebből körülbelül 400 a régiek visszaállítása volt. Ekkor úgy tűnt, hogy egy ideig csak indokolt esetekben kerülhet sor további változtatásokra, de 2011-ben újabb átkeresztelési hullám vette kezdetét, s világossá vált, hogy „indokolt eset” bármi lehet. „A közterületeket történelmi időszakokban szokták átnevezni, a jelenlegi időszakról pedig sokan úgy gondolják, hogy most fejeződik be a rendszerváltás” – nyilatkozta az akkori főpolgármester-helyettes, György István, amikor megkérdezték, hogy miért éppen a Köztársaság tér nevét kellett II. János Pál pápa térre változtatni.

A Köztársaság tér mellett a Moszkva tér elveszejtése váltotta ki tizennégy évvel ezelőtt a legzajosabb reakciókat, a Policy Solutions közvélemény-kutatása alapján a budapestiek 62 százaléka elutasította Tarlós István főpolgármester javaslatát a Széll Kálmán tér elnevezés visszahozatala kapcsán. 2011. május 22-én, a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom demonstrációján a térre koporsót vittek „Moszkva tér, élt 60 évet” felirattal, de ez sem hatotta meg a döntéshozókat.

A kritikusok szerint a régi elnevezés visszaállítása Széll Kálmán viszonylagos ismeretlensége, illetve hazafias cselekedeteinek hiánya miatt sem lett volna indokolt, de fő érvük az volt, hogy a tér csak 22 évig (1929 és 1951 között) viselte az egykori miniszterelnök nevét, szemben a 60 évnyi Moszkva térrel. Arról viszont megfeledkeztek, hogy az 1951-es évjáratú elnevezés legfeljebb a Szabad Nép szerint lett a dolgozók akaratából, s valójában ugyanabból a politikai akaratból fogant, mint pár évvel korábban a Sztálin út, a Vorosilov út, a Tolbuhin körút, nem beszélve a megannyi Vörös Hadsereg útjáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.