helyrajzi szám

Moszkva téri mozaik

Lokál

Budapesten az utcák átnevezése (majd visszanevezése) olyan jelképesnek vélt, ám végeredményben kisszerű politikai gyakorlatnak tekinthető, amely végigkísérte a főváros történetét.

Sokat elárul, hogy a rendszerváltás után, 1989 és 1997 között mintegy 950 új budapesti utcanév született, és ebből körülbelül 400 a régiek visszaállítása volt. Ekkor úgy tűnt, hogy egy ideig csak indokolt esetekben kerülhet sor további változtatásokra, de 2011-ben újabb átkeresztelési hullám vette kezdetét, s világossá vált, hogy „indokolt eset” bármi lehet. „A közterületeket történelmi időszakokban szokták átnevezni, a jelenlegi időszakról pedig sokan úgy gondolják, hogy most fejeződik be a rendszerváltás” – nyilatkozta az akkori főpolgármester-helyettes, György István, amikor megkérdezték, hogy miért éppen a Köztársaság tér nevét kellett II. János Pál pápa térre változtatni.

A Köztársaság tér mellett a Moszkva tér elveszejtése váltotta ki tizennégy évvel ezelőtt a legzajosabb reakciókat, a Policy Solutions közvélemény-kutatása alapján a budapestiek 62 százaléka elutasította Tarlós István főpolgármester javaslatát a Széll Kálmán tér elnevezés visszahozatala kapcsán. 2011. május 22-én, a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom demonstrációján a térre koporsót vittek „Moszkva tér, élt 60 évet” felirattal, de ez sem hatotta meg a döntéshozókat.

A kritikusok szerint a régi elnevezés visszaállítása Széll Kálmán viszonylagos ismeretlensége, illetve hazafias cselekedeteinek hiánya miatt sem lett volna indokolt, de fő érvük az volt, hogy a tér csak 22 évig (1929 és 1951 között) viselte az egykori miniszterelnök nevét, szemben a 60 évnyi Moszkva térrel. Arról viszont megfeledkeztek, hogy az 1951-es évjáratú elnevezés legfeljebb a Szabad Nép szerint lett a dolgozók akaratából, s valójában ugyanabból a politikai akaratból fogant, mint pár évvel korábban a Sztálin út, a Vorosilov út, a Tolbuhin körút, nem beszélve a megannyi Vörös Hadsereg útjáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.