Sokat elárul, hogy a rendszerváltás után, 1989 és 1997 között mintegy 950 új budapesti utcanév született, és ebből körülbelül 400 a régiek visszaállítása volt. Ekkor úgy tűnt, hogy egy ideig csak indokolt esetekben kerülhet sor további változtatásokra, de 2011-ben újabb átkeresztelési hullám vette kezdetét, s világossá vált, hogy „indokolt eset” bármi lehet. „A közterületeket történelmi időszakokban szokták átnevezni, a jelenlegi időszakról pedig sokan úgy gondolják, hogy most fejeződik be a rendszerváltás” – nyilatkozta az akkori főpolgármester-helyettes, György István, amikor megkérdezték, hogy miért éppen a Köztársaság tér nevét kellett II. János Pál pápa térre változtatni.
A Köztársaság tér mellett a Moszkva tér elveszejtése váltotta ki tizennégy évvel ezelőtt a legzajosabb reakciókat, a Policy Solutions közvélemény-kutatása alapján a budapestiek 62 százaléka elutasította Tarlós István főpolgármester javaslatát a Széll Kálmán tér elnevezés visszahozatala kapcsán. 2011. május 22-én, a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom demonstrációján a térre koporsót vittek „Moszkva tér, élt 60 évet” felirattal, de ez sem hatotta meg a döntéshozókat.
A kritikusok szerint a régi elnevezés visszaállítása Széll Kálmán viszonylagos ismeretlensége, illetve hazafias cselekedeteinek hiánya miatt sem lett volna indokolt, de fő érvük az volt, hogy a tér csak 22 évig (1929 és 1951 között) viselte az egykori miniszterelnök nevét, szemben a 60 évnyi Moszkva térrel. Arról viszont megfeledkeztek, hogy az 1951-es évjáratú elnevezés legfeljebb a Szabad Nép szerint lett a dolgozók akaratából, s valójában ugyanabból a politikai akaratból fogant, mint pár évvel korábban a Sztálin út, a Vorosilov út, a Tolbuhin körút, nem beszélve a megannyi Vörös Hadsereg útjáról.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
