helyrajzi szám

Csengery utca 68. – Fáklya Klub

Lokál

„Olyan klubok szerveződhetnek hamarosan, mint a bélyeggyűjtők, a sakkozók, a bridzsezők, az óvodai szemléltetőeszköz-készítők (!), az irodalomkedvelők, a fiatal pedagógusok klubja."

Úgy vették birtokba 1945-ben a kommunisták a Magyar Vasúti és Hajózási Klub addigra lelakott és kifosztott épületét, mintha ők lettek volna az örökösök, ám 1949-ben, az egypártrendszer beköszöntével a terézvárosi bástya feleslegessé vált, úgy vélték, a Magyar Dolgozók Pártja különbet érdemel. A Csengery utcai házat egy friss képződmény, az 1950-ben létrehozott Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete kapta meg. A ház vezetése a munkaidő leteltével szórakozási lehetőséget is biztosított, és ilyenkor néha elszabadultak az indulatok. „Örömmel mentünk a Közlekedési és Szállítási Dolgozók kultúrotthonába. Nagy volt azonban a meglepetésünk, amikor a táncterembe léptünk. Pepita ing… csőnadrág… és táncoló jampecek nyújtottak először mulatságos, de aztán bosszantó látványt számunkra” – panaszolta 1952 márciusában Mészáros XVI. József kocsivezető a Közlekedés cí­mű lapban, külön is kifogásolva, hogy a jampecek nem táncoltak, hanem eszeveszetten vonaglottak, és még dohányoztak is. A munkáslevelezőnek a lap munkatársától kellett megtudnia, hogy „szívós, kitartó, felvilágosító és szervező munka szükséges kultúrotthonaink további megerősítéséhez”, és hogy „ez a munka Mészáros elvtársra, és még sok-sok Mészáros elvtársra” vár.

De a sok-sok Mészáros elvtárs csak évekkel később, 1956. október 15-én vehette birtokba az épületet, amelyet Közlekedési Klub néven kizárólag közművelődési célokra kívántak felhasználni. „Ennek megoldása azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a MÁV végre kivonja irodáit a Csengery utcai központunk két emeletéről! Közlekedési Klubunknak, tagjaink szórakozásának, művelődésének és műszaki fejlődésének emel gátat a jelenlegi – remélhetőleg egyszer mégiscsak megoldásra kerülő – áldatlan helyzet” – nyilatkozta az intézmény vezetője 1957 szeptemberében a következő évad előadásairól, „amelyen, nagyon népszerű, nagyon érdekes, színes formában tárgyalnak meg különböző kérdéseket, a társadalmi alapfogalmaktól a kozmetikáig”. Valószínű, hogy a vasutasok kiebrudalása sikerrel járt, ugyanis 1960-ban már azt írta az Élet és Irodalom, hogy a Közlekedési Klubban „két és fél esztendő alatt 1878 különböző előadást rendeztek, ezeken csaknem félmillióan vettek részt”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.