Úgy vették birtokba 1945-ben a kommunisták a Magyar Vasúti és Hajózási Klub addigra lelakott és kifosztott épületét, mintha ők lettek volna az örökösök, ám 1949-ben, az egypártrendszer beköszöntével a terézvárosi bástya feleslegessé vált, úgy vélték, a Magyar Dolgozók Pártja különbet érdemel. A Csengery utcai házat egy friss képződmény, az 1950-ben létrehozott Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete kapta meg. A ház vezetése a munkaidő leteltével szórakozási lehetőséget is biztosított, és ilyenkor néha elszabadultak az indulatok. „Örömmel mentünk a Közlekedési és Szállítási Dolgozók kultúrotthonába. Nagy volt azonban a meglepetésünk, amikor a táncterembe léptünk. Pepita ing… csőnadrág… és táncoló jampecek nyújtottak először mulatságos, de aztán bosszantó látványt számunkra” – panaszolta 1952 márciusában Mészáros XVI. József kocsivezető a Közlekedés című lapban, külön is kifogásolva, hogy a jampecek nem táncoltak, hanem eszeveszetten vonaglottak, és még dohányoztak is. A munkáslevelezőnek a lap munkatársától kellett megtudnia, hogy „szívós, kitartó, felvilágosító és szervező munka szükséges kultúrotthonaink további megerősítéséhez”, és hogy „ez a munka Mészáros elvtársra, és még sok-sok Mészáros elvtársra” vár.
De a sok-sok Mészáros elvtárs csak évekkel később, 1956. október 15-én vehette birtokba az épületet, amelyet Közlekedési Klub néven kizárólag közművelődési célokra kívántak felhasználni. „Ennek megoldása azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a MÁV végre kivonja irodáit a Csengery utcai központunk két emeletéről! Közlekedési Klubunknak, tagjaink szórakozásának, művelődésének és műszaki fejlődésének emel gátat a jelenlegi – remélhetőleg egyszer mégiscsak megoldásra kerülő – áldatlan helyzet” – nyilatkozta az intézmény vezetője 1957 szeptemberében a következő évad előadásairól, „amelyen, nagyon népszerű, nagyon érdekes, színes formában tárgyalnak meg különböző kérdéseket, a társadalmi alapfogalmaktól a kozmetikáig”. Valószínű, hogy a vasutasok kiebrudalása sikerrel járt, ugyanis 1960-ban már azt írta az Élet és Irodalom, hogy a Közlekedési Klubban „két és fél esztendő alatt 1878 különböző előadást rendeztek, ezeken csaknem félmillióan vettek részt”.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
