Története a 19. század közepén indult, bár Orczy térnek csak jóval később, 1900-ban nevezték el. Az újdonsült tér ekkor már régóta az egyik legnagyobb kültelki közlekedési csomópontnak számított: 1868-ban itt épült fel az államvasutak főpályaudvara, s ennek nyomán a belvárosba igyekvő utasok számára lóvasúti vonalakat is létesítettek. De a villamos is a lehető leghamarabb érkezett. Miután az addig ismeretlen mérnök, Balázs Mór 1887–1888-ban, a körúti villamosok hét hónapos kísérleti próbaüzemével meggyőzte a fővárosi illetékeseket arról, hogy az új járműveké a jövő, 1889-ben már az első állandó budapesti villamosjárat indulhatott az Egyetem térről a Kecskeméti utcán, és az ekkor még Stáczió utcának nevezett Baross utcán át végállomására, a későbbi Orczy térre.
De a villamosok tárolásáról is gondoskodni kellett. A józsefvárosi végállomás közelében akadt megfelelő ingatlan, de azt a főváros eleinte csak feltételesen biztosította Balázs Móréknak – csak ideiglenes épületeket emelhettek, az ugyancsak ideiglenes vágányok pedig a vurstliból ismerős lábakon álló „játéksíneket” idézték, és nem vasúti pályát. Ennek az állt a hátterében, hogy a főváros az addigi sikerek dacára is eléggé bizalmatlan volt. Balázs Mór Budapesti Városi Vasút nevű cégével kötött szerződésüket csak azzal a feltétellel írták alá, hogy a budapesti közgyűlés 90 napon belül indoklás nélkül is lebontathatja az egészet. Azt is kikötötték, hogy a három hónapos próbaidő után sem lehet a remízben kizárólag villamosokat tárolni, ezért olyan körülményeket kellett biztosítani – fűtőház, víztorony stb. –, hogy az gőzmozdonyok fogadására is alkalmassá váljék, ráadásul négy gőzöst is be kellett szereznie a Budapesti Városi Vasútnak. De a legnagyobb látványosságnak nem a gőzösök számítottak, hanem a szintén vurstliba illő lejtős próbapálya, amelyet a telep Dobozi utcai oldalán állítottak fel.
A gőzmozdonyok sem csak dísznek voltak ott, hasznukat vették a színen belüli vontatások, illetve teherszállítások során, sőt 1891. október 31-től, miután a társaság kiépítette kőbányai vonalát a Népszínház utcától az Új köztemetőig, két éven át gőzösök vontattak személyvagonokat, köztük egy emeletes kocsit.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
