helyrajzi szám

Csengery utca 68. – Magyar Vasúti és Hajózási Klub

Lokál

„A Himnusz eléneklése után a főherceg kíséretével megtekintette a pompás palotát. A klub építési, művészi szépségei, modern berendezése nagyon megnyerték tetszését.

Bemutattatta magának a palota tervezőit, Bauer Emil és Guttmann Gyula műépítészeket. A társaság azután visszatért a díszterembe, ahol villamos gomb segélyével József főherceg a zárókövet helyébe süllyesztette” – írta 1912. december 10-én a Pesti Hirlap riportere arról a fényes ünnepségről, amelyen „notabilitások egész sora” vett részt, és „a művészi és monumentális épület előtt Laky rendőrfelügyelő lovasrendőrökkel tartotta fenn a rendet”. Pedig a műépítészek nem Budapest leg­újabb látványosságát tervezték, és a helyszín sem volt különösen előkelő a Terézváros mélyén, a Csengery utca 68. szám alatt. De tulajdonosa, a közlekedési hivatalnokok és tisztviselők alapította Magyar Vasúti és Hajózási Klub (MVHK) igencsak jelentős intézménynek számított, négyezer körüli taglétszámával, befolyásos támogatóival. Noha a klubot 1899-ben azért alapították, hogy közelebb hozza egymáshoz a közlekedésben dolgozó tisztviselőket, e nemes cél elérése már kétévi működés után elérhetetlen messzeségbe került. Alapításakor a klub jelentős hitelt vett fel, de már 1901 végén a fizetésképtelenség réme fenyegette, s végül állami segítséggel sikerült elkerülnie a csődöt – elsősorban annak köszönhetően, hogy a klubelnöki posztot a kereskedelemügyi miniszter látta el. A következő években is sok pénz ment el ugyan reprezentatív lakomákra, ünnepségekre, ám a vezetőség tanult a kezdeti hibákból, s nem vett fel további hiteleket csak a fényűzés kedvéért. Muszáj volt takarékoskodniuk, mivel olyan szerződésük volt, amelynek alapján 1911 végéig el kellett hagyniuk első székházukat, az Andrássy úti régi Műcsarnokot, ahol jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem működik.

Az új épület tervezését a közös irodát működtető, rutinos Bauer–Guttmann-párosra bízták, akik elsősorban lakóházakat terveztek a szecesszió jegyében, de szerényebb díszítő ambíciókkal. A Csengery utcai épület is inkább lakóházra emlékeztet, mint palotára, homlokzatán legfeljebb az ablakok kiképzése rendhagyó, különben kifejezetten puritán. De az enteriőr tervezésénél már nyoma sem volt a visszafogottságnak: „Az épület nagy dísszel van kiállítva és a kitűnően berendezett olvasó és társalgó termeken kívül hatalmas, 400–450 szék befogadására alkalmas díszterme is van. A hivatalos helyiségek és a könyvtár a II. emeleten vannak elhelyezve. Magas pinczéjében van a vivó és tornaterem fürdővel és öltözővel. Az I. emeleten van a vendéglő. A III. és IV. emeleten egy és két ágyas vendégszobák vannak, amelyekhez külön lépcsőház vezet” – írták az új épületről a Pesti Hirlap idézett cikkében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.