helyrajzi szám

Csokonai utca 3.

Kauserék a Nagykörút túloldalán lévő Csokonai utcában, külön ingatlanon helyezték el a biztonsági berendezéseket, így a 47 méter magas víztornyot is.

1965 tavaszán felrobbantották a Nemzeti Színházat, a hivatalos álláspont szerint ez volt az egyetlen járható út. „Ma a Nemzeti Színház nézőtere, színpada, színpad mögötti része, teljes technikai felszerelése elavult, és ezen sem tatarozás, sem részleges átépítés nem segíthetne, így sok pénzért olyan színházépületet újíthatnánk fel, amely egyetlen részletében sem volna igazán megfelelő, sem méltó az ország első, legrangosabb színházához” – érveltek a szakemberek nem törődve azzal, hogy 1962-ben még az volt a hír, hogy kicserélték a színház tetőszerkezetét.

A budapestiek e mérnöki álláspontot soha nem fogadták el, és a többség hatvan év múltán is szándékos pusztításnak tartja a Blaha Lujza téri bontást. Általában Kádár János bosszújának a színészek ’56-os szerepvállalása miatt, bár a jól értesültek Aczél György mesterkedését sejtik a háttérben, aki ugyancsak színészek lázadása miatt volt kénytelen harcostársát, Major Tamást felállítani az igazgatói székből, s tehetetlen dühében fordult a tűzszerészekhez…

Bárhogy történt, 1965 tavaszára a Nemzeti Színháznak nyoma sem maradt, de a színház mégsem tűnt el teljesen a környékről. A körút túloldalán, a Csokonai utca 3. szám alatt ma is megvan az az épület az udvarán álló toronnyal, amelyet a tűzvédelem ihletett a 19. század végén, és legfőképp a felelősségteljes építészet megnyilvánulásának tekinthetünk.

„Mikor megépíteni kezdik színházainkat, senki sem foglalkozik a tűzbiztonsági szükségletek megállapításával: fölépíttetésük után a színházi szakemberek megbotránkozva tapasztalják, hogy mily bűnös mulasztások, mily építészeti nyegleségek, avult beosztás és naiv fölszerelés teszi tűzveszélyessé az újonnan épült színházat” – írta 1893-ban az Építészeti Szemlében dr. Váli Béla minisztériumi segédtitkár. S elrettentésül az 1875-ben épült Blaha Lujza téri Népszínházat is megemlíti (a Nemzeti Színház 1908-ban költözött oda), ahol érdemleges intézkedés helyett „szekérszámra” gyűlik „a tűzbiztosság céljából beírt szakvélemények, kisajátítási tervek és jegyzőkönyvek halmaza”. A szerző ezek közé sorolta az egy évvel korábban született tervezetet is, amelyet két építész, Kauser Ferenc és Máltás Hugó bocsátott a színház rendelkezésére – ingyenesen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.