helyrajzi szám

Csokonai utca 3.

1965 tavaszán felrobbantották a Nemzeti Színházat, a hivatalos álláspont szerint ez volt az egyetlen járható út.

„Ma a Nemzeti Színház nézőtere, színpada, színpad mögötti része, teljes technikai felszerelése elavult, és ezen sem tatarozás, sem részleges átépítés nem segíthetne, így sok pénzért olyan színházépületet újíthatnánk fel, amely egyetlen részletében sem volna igazán megfelelő, sem méltó az ország első, legrangosabb színházához” – érveltek a szakemberek nem törődve azzal, hogy 1962-ben még az volt a hír, hogy kicserélték a színház tetőszerkezetét.

A budapestiek e mérnöki álláspontot soha nem fogadták el, és a többség hatvan év múltán is szándékos pusztításnak tartja a Blaha Lujza téri bontást. Általában Kádár János bosszújának a színészek ’56-os szerepvállalása miatt, bár a jól értesültek Aczél György mesterkedését sejtik a háttérben, aki ugyancsak színészek lázadása miatt volt kénytelen harcostársát, Major Tamást felállítani az igazgatói székből, s tehetetlen dühében fordult a tűzszerészekhez…

Bárhogy történt, 1965 tavaszára a Nemzeti Színháznak nyoma sem maradt, de a színház mégsem tűnt el teljesen a környékről. A körút túloldalán, a Csokonai utca 3. szám alatt ma is megvan az az épület az udvarán álló toronnyal, amelyet a tűzvédelem ihletett a 19. század végén, és legfőképp a felelősségteljes építészet megnyilvánulásának tekinthetünk.

„Mikor megépíteni kezdik színházainkat, senki sem foglalkozik a tűzbiztonsági szükségletek megállapításával: fölépíttetésük után a színházi szakemberek megbotránkozva tapasztalják, hogy mily bűnös mulasztások, mily építészeti nyegleségek, avult beosztás és naiv fölszerelés teszi tűzveszélyessé az újonnan épült színházat” – írta 1893-ban az Építészeti Szemlében dr. Váli Béla minisztériumi segédtitkár. S elrettentésül az 1875-ben épült Blaha Lujza téri Népszínházat is megemlíti (a Nemzeti Színház 1908-ban költözött oda), ahol érdemleges intézkedés helyett „szekérszámra” gyűlik „a tűzbiztosság céljából beírt szakvélemények, kisajátítási tervek és jegyzőkönyvek halmaza”. A szerző ezek közé sorolta az egy évvel korábban született tervezetet is, amelyet két építész, Kauser Ferenc és Máltás Hugó bocsátott a színház rendelkezésére – ingyenesen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.