Hírnevet a népszínművekre specializálódott Népliget Színkörrel szerzett magának, de Újpesten és Kispesten is volt direktor. A pesti belvároshoz a legközelebb akkor került, amikor 1913. augusztus 30-án megnyitotta a Józsefvárosi Színpadot a Baross utca 127. szám alatti házban, amelyet később számoztak át Kálvária tér 6.-ra.
Az elegáns házat egy évvel korábban adták át, legfontosabb épületrésze, a Népotthon elnevezésű mozihelyiség a földszinten kapott helyet. A terveket Schweiger Gyula és Makrai Teofil jegyezte. A 66 éves Schweiger megbízható mesternek számított, 1881 óta tervezett budapesti bérházakat. Makrai, a mérnök-újító a moziért volt felelős. Ez utóbbi nem holmi bérmunka volt: a ház tulajdonosa Moskovics Benő, Makrai édestestvére volt.
Az 1912-ben felépült ház terveinek munkacíme is „Népotthon filmszínház” volt, így okkal feltételezhető, hogy valamiféle technikai ok miatt bérelhette ki a mozitermet nem sokkal a nyitás után Micsey F. György. Az 1913. augusztus 30-i premiert követő, mínuszos hír terjedelmű „beszámolóból” csak az derül ki, hogy az előadásnak nem volt címe, és Cserey Irma szubrett aratta a legnagyobb sikert. A Józsefvárosi Színpad egyéb előadásairól nem találtunk forrásokat, elképzelhető, hogy a legfeljebb két hónapig tartó működés alatt nem is volt premier. 1913. december 6-án már a Népotthon Mozgó hirdette a lapokban, hogy „csinos czukorkaárus kis lány felvétetik”.
A mozi neve 1926-ban Józsefvárosi Filmszínházra változott, de 1933-ban Erdélyi Mihály ismét színházat nyitott, a Józsefvárosi Színházat. Az új direktor pályája annyiban hasonlít Micseyéhez, hogy pályán kívüli autodidakta volt, és ő is a külvárosokban mozgott. De Erdélyi tehetséges színésznek, rendezőnek, zeneszerzőnek és közönségszervezőnek bizonyult. Amikor lecövekelt a Kálvária téren, a szegény ember Kálmán Imréjeként volt közismert, ontotta magából az operetteket. S 1935-ben felújíttatta és bővíttette a nézőteret, páholyok épültek, a nézőtéri ülőhelyek száma 500 fölé emelkedett. Hétköznap kettő, hétvégén napi három előadást tartottak nagyon alacsony jegyárak mellett – főleg a szegényeknek. Erdélyi ezzel a szakma tiszteletét is kivívta, a Kálvária téren olyan sztárvendégek is megfordultak, mint Fedák Sári, Honthy Hanna, Gózon Gyula, Gombaszögi Ella, Jávor Pál. A Józsefvárosi Színház az 1949-es államosításig működhetett.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
