helyrajzi szám

Stigma – Bernovits Vilma emlékére

Lokál

Már az 1990-es években megfogalmazódott egy általános érvényű, minden áldozatra vonatkoztatható magyar holokauszt-emlékmű igénye, s ez 2000-ben a bécsi, majd 2005-ben a berlini emlékművek átadása után erősödött fel.

De állami pályázatot nem írtak ki, 2014-ben pedig világossá vált, hogy ilyet a jövőben sem szándékoznak. A kormány A német megszállás áldozatainak emlékművét rendelte meg, amely nem csak megjelenésében, de az eljárás lebonyolításától kezdve a Szabadság téri helyszín kiválasztásán át a címadásig a holokauszt-emlékmű antitézisét testesítette meg. Sokan vélték úgy, hogy ennél mélyebbre nem lehet süllyedni, mások szerint ennél is rosszabb és ízléstelenebb lett volna, ha a kormány egy monumentális holokauszt-emlékművet állíttat ugyanilyen eljárással.

A Szabadság téri emlékmű nagyban hozzájárult, hogy a 2014 utáni időszakban a holokauszt-emlékműveknél a helyi vonatkozások és a könnyen megfejthető üzenetek kerültek előtérbe. Jó példával Pauer Gyula járt elöl, aki 2005-ben készítette el a Cipők a Duna-parton című installációját. Ám hiába lepleztek le számos emlékművet országszerte és még a határon túl is, alig van köztük olyan, amely túl tudna lépni a témával kapcsolatos sztenderdek – Dávid-csillag, héber szöveg, tehervonat, szögesdrót – felidézésénél. Ha mégis, akkor modorosak, túlbonyolítottak, magyarázatra szorulnak. Jó példa erre az új Klauzál téri gettóemlékmű, amely csak a mellékelt tájékoztató elolvasása után válik érthetővé.

A ferencvárosi önkormányzat pályázatának győztese a Boráros téri Duna-parton, vagyis inkább a Duna-partban áll, Bernovits Vilma emlékét őrzi, s voltaképpen emléktábla. Hartvig Dániel és Kálna Dávid műve teljesen eltér a megszokottól: fekvő, rozsdás vastömb, amelyet a Duna-parton, a partfal peremén, az útburkolat síkjába építettek be. Bernovits Vilma nevét a vastömb felületén aranyszínű felirat jelzi, de a személyére utal az is, hogy a partfal egyik rácsát keresztté alakították át. „Az idő múlásával a kezeletlen vastömb pusztul, a nemesfém felirat egyre hangsúlyosabb rajzolatú. Az időben lejátszódó folyamat a Duna szemszögéből nézve ellentéte a sétány halk, bensőséges találkozásának. A megfolyó rozsda hangos kiáltás, stigma a pesti oldalon” – írták pályázatukban az alkotók. Ez így meglehetősen hatásvadász szövegnek tűnik. Főleg azért, mert ennyi erővel kimondhatták volna, hogy a megfolyó rozsda valójában vér, a műalkotás a vízszínt emelkedéseitől függően vérzi össze a partfalat, s ettől változik mindennap. Ám a látvány cseppet sem hatásvadász, inkább természetes – amennyiben elfogadjuk, hogy az emberek többsége még 1944 decemberében sem tudta elhinni, hogy bármelyik pillanatban áldozat lehet ő is. Hartvig Dániel és Kálna Dávid művének legnagyobb érdeme, hogy – Pauer Gyula cipőihez hasonlóan – legfeljebb a pályázatírás során szorult magyarázatra. Nem így Bernovits Vilma, akinek a nevét alig ismerik. A vastömb felirata szerint keresztény hitoktató, embermentő, akit „zsidó embertársainak nyújtott áldozatos segítségéért a nyilasok 1944. december 27-én a Szociális Testvérek Társaságának Bokréta utcai nőotthonából hurcoltak el és lőttek a Dunába”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.