Karafiáth Orsolya

  • Karafiáth Orsolya

    Rovatvezető

Karafiáth Orsolya cikkei

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.

Írás a falon

Vas István 1944. január elsején kezdte el vezetni órákra lebontott munkanaplóját. A háború szorításában, állandó életveszélyben, mint­egy az élet és a művészet melletti tanúságtételként jegyezte fel, hogy aznap milyen penzumot végzett el. Egészen a halála napjáig, 1991. december 16-ig dolgozott így.

„Kit hagynak állva”

Telihay Péter legutóbbi rendezése a Mindennapi tenyerünket című ősbemutató volt a Komáromi Jókai Színházban. Az utóbbi években főképp határon túli színházakban rendező művésszel e távolodás okairól, a hazai színházi helyzetről és legújabb munkáiról is beszélgettünk.

Kövess minket: